Mirtuszlonc 'Maigrün' Lonicera nitida 'Maigrün'

Termék részletes leírása

Mirtuszlonc 'Maigrün' - alacsony, örökzöld cserjefajta, amelynek alapfaja Nyugat-Kína hegyvidékeiről származik, ahol bozótosokban és erdőszéleken él. A hazai kertekben talajtakaró fás szárúként és a puszpáng helyettesítőjeként alkalmazzák alacsony szegélyekbe és ágyásszegélyekbe. A növények kb. 0,3–0,6 m magasra nőnek, az idősebb cserjék 1–1,5 m szélesre terülnek, és sűrű zöld párnát alkotnak, amely gyorsan befedi a csupasz talajt a rézsűkön és az ágyások előterében. Ágai finomak, sűrűn elágazók és enyhén ívesen lehajlók, az állomány tömör hatású. Apró, elliptikus, mintegy 0,5–1 cm hosszú levelei élénk- vagy középzöldek, fényesek, és télen is a növényen maradnak, így a cserje egész évben struktúrát ad. Májusban és júniusban a levelek között számos apró, krémfehér vagy sárgásfehér virág jelenik meg, amelyek korai nektárforrást jelentenek a méhek és más beporzók számára, és finom illattal töltik meg az állományt. Később a kifejlett növényeken apró, bíborszínű bogyók érhetnek, amelyeket elsősorban a madarak fogyasztanak. Emberi fogyasztásra nem alkalmasak, a lonc a díszértékű, enyhén mérgező fás szárúak közé tartozik. A Mirtuszlonc 'Maigrün' rézsűk betelepítésére, utak menti alacsony szegélyekbe és kavicságyásokba is használható. Örökzöld kísérőnövényként is jól mutat évelők és díszfüvek mellett, amelyek virágai kiemelkednek a lonc egyenletes zöld felületéből.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, a világos árnyékot is elviseli, mélyebb árnyékban azonban ritkább állományt nevel. A talaj legyen jó vízáteresztő, mérsékelten nedves és humuszos, de az átlagos kerti talajokat, köztük az enyhén meszeseket is tűri. Nehéz, tartósan vizenyős talajban télen gyökérkárosodás és levélperzselés fenyeget, ezért jó vízelvezetés és vékony mulcsréteg ajánlott. A konténeres növények tavasztól őszig ültethetők, az időjárástól függően leggyakrabban márciustól októberig. Az ültetést követő első évben a cserjék tövénél a talajt egyenletesen nedvesen tartják, begyökeresedés után a növények a rövid szárazságot is elviselik, és nem igényelnek intenzív öntözést. Az alapvető alakító metszést kora tavasszal, rügyfakadás előtt végezzük, a forma megtartását szolgáló enyhe nyírás késő tavasztól nyár végéig lehetséges, és elősegíti a besűrűsödést. A kifejlett növények fagytűrése hazai viszonyok között nagyjából −23 °C körül van, a rövid ideig tartó alacsonyabb hőmérséklet általában csak a levelek részleges barnulását okozza, amelyeket tavasszal új lomb vált fel. A betegségek és kártevők közül sűrű állományban időnként levéltetű vagy lisztharmat jelentkezhet, a nagyobb problémák lazább, szellősebb metszéssel és kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlással megelőzhetők. 

Szerző: Kristýna | Revízió: 02.12.2025