Mocsári nefelejcs 'Variegata' Myosotis palustris 'Variegata'

Termék részletes leírása

Mocsári nefelejcs 'Variegata' - évelő, rizómás növény az érdeslevelűek családjából, amely Myosotis scorpioides néven is ismert. Alacsony, helyenként elfekvő töveket nevel, amelyek általában 15–30 cm magasak és hasonlóan szélesek, elegendő nedvesség mellett pedig összefüggőbb állománnyá terjednek. A teljes záródás többnyire 2–5 év alatt következik be. Szárai és levelei finoman szőrösek, lombja enyhe teleken részben félörökzöld. A fajta legnagyobb dísze az apró, enyhén ovális levél üde zöld közepével és fehér-krémszínű tarka szegélyével, amely virágzáson kívül is díszít. Májustól augusztusig a levelek fölé kunkorban álló virágzatok emelkednek, mintegy 5–8 mm átmérőjű, világoskék, sárga szemű virágokkal, bimbói rózsaszínek. Állandó nedvesség mellett a virágzás akár szeptemberig is elhúzódhat. A növény virágport és nektárt kínál az apró beporzó rovaroknak, természetközeli telepítésekben könnyen társítható nősziromhoz, sáshoz vagy mocsári gólyahírhez. A tarka levelek világos szegélye lágyítja a kövek élét, és folyamatos átmenetet teremt a vízfelület és az évelőágyás között.

Termesztés:  Napos vagy félárnyékos termőhelyet kedvel, állandóan nedves vagy vizes, humuszban gazdag talajjal. Edényekben és tópartra szánt ültetőkosarakban nehezebb, agyagosabb, vizet jól megtartó közeget használnak, a növény a talajfelszín fölött 10 cm-ig terjedő sekély elárasztást is elviseli. Kertekben leggyakrabban 0,2–0,4 m magasra nő, és 0,3–0,5 m szélesre terjed. Telepítése márciustól júniusig vagy szeptembertől októberig ajánlott, mintegy 30–40 cm-es tőtávolsággal, ami négyzetméterenként körülbelül 6–9 növénynek felel meg. A mocsári nefelejcs hazai viszonyok között fagytűrő, nagyjából -25 °C-ig, tavasszal föld alatti részeiből hajt újra. Tápanyagigénye szerény, tápdús talajon általában elegendő a tavaszi komposztpótlás, edényben lassan oldódó trágya alkalmazható. Forró nyáron szárazabb helyen rövidülhet a virágzás, ezért előnyös a talajt kiszáradás nélkül tartani, és szükség esetén mulccsal takarni. Az első virágzási hullám után gyakran újra virágot hoz, ha az elvirágzott szárakat eltávolítják. A nedvességingadozás lisztharmatot vagy rozsdát okozhat, a kártevők közül a levéltetvek és a csigák a fiatal leveleken jelentkeznek. A tövek tavaszi tőosztása segíti a megfiatalítást és a kompakt szegély megtartását.

Szerző: Nikol | Revízió: 2.2. 2026