Mocsári sásperje 'Aureomarginata' Spartina pectinata 'Aureomarginata'

Termék részletes leírása

Mocsári sásperje 'Aureomarginata' - a pázsitfűfélék családjába tartozó, nagy termetű észak-amerikai fű díszfajtája. Az 'Aureomarginata' fajtát hosszú, ívesen áthajló levelei teszik feltűnővé, amelyek közepe zöld, szegélyük sárga vagy krémsárga. A levelek merevebbek, szélesek, élesebb szélűek, és szélben látványos mozgást keltenek. A tő felálló vagy szétterülő, jó körülmények között mintegy 120–160 cm magasra és 80–120 cm szélesre nő. Virágzáskor a szilárd szárak 180–200 cm-ig is felemelkedhetnek. A virágzat augusztustól októberig jelenik meg keskeny, barnászöld vagy barna bugák formájában, amelyek később szalmaszínűre száradnak, és vágott virágként vagy szárazkötészetben is felhasználhatók. A növény lombhullató, ősszel a levelek megsárgulnak, a száraz növényi tömeg pedig télen át is struktúrát adhat az ágyásnak. Jól mutat kerti tavak és patakok mellett, esővíz-gyűjtő ágyásokban, természetközeli és vidéki hangulatú kompozíciókban, magas fűháttérként, valamint kontrasztként fűzbokrok, nőszirmok, sásliliomok, keserűfüvek, legyezőfüvek és nagyobb termetű évelők mellett.

Termesztés: A teljes napot vagy az enyhe félárnyékot kedveli. Napon a levelek tarkasága kifejezettebb, a szárak szilárdabbak, félárnyékban a növekedés lazább. A talaj legyen humuszos, tápanyagban gazdag, nedves vagy vizesebb, de a hagyományos kerti talajt is elviseli, ha nyáron nem szárad ki teljesen. Az ideális pH nagyjából 5,5–7,5. Az alapfaj a magas vízállást és az időszakos szárazságot is tűri, a fajta azonban egyenletesen nedves talajban mutat a legszebben. A tartós, mély elárasztás nem ideális. Ültetése áprilistól októberig lehetséges, kötöttebb talajokon a tavaszi ültetés ajánlott. Az ajánlott tőtávolság 80–100 cm, felületi ültetésnél négyzetméterenként 1–3 növény a kívánt záródási sebességtől függően. A fajta rizómákkal terjed, ezért kisebb ágyásokban gyökérzár vagy a tő szélének rendszeres visszavágása ajánlott. Az öntözés főleg ültetés után és az első nyáron fontos. Mérsékelt trágyázás elegendő, szegényebb talajban tavasszal a komposzt segít. A száraz leveleket és szárakat tél végén vagy kora tavasszal 10–15 cm-rel a talaj felett vágjuk vissza. Edényben csak nagy, stabil, tartósan nedvesebb közegű edényben nevelhető. A beérett növények fagytűrése nagyjából -29 és -34 °C közötti. Betegségek ritkán károsítják, a kártevők jelentősége csekély. Fő kockázatot a túl száraz termőhely, az árnyék és a kis helyen való ellenőrizetlen terjedés jelent.

Szerző: Nikol | Revízió: 23.6. 2026