Mohos daravirág 'Imbricata' - Draba bryoides 'Imbricata' Draba bryoides 'Imbricata'

Termék részletes leírása

Sárkányfű 'Imbricata' - alacsony, évelő sziklakerti növény a káposztafélék (Brassicaceae) családjából, rendkívül kompakt, párnaszerű habitusáért értékelik. Apró, szürkészöld vagy élénkzöld levelei sűrű rozettákban helyezkednek el, és szabálytalanul lekerekített párnákat alkotnak, amelyek lassan, de stabilan terjeszkednek. Áprilistól májusig rövid virágzati szárak emelkednek a párna fölé, apró, négyszirmú, élénksárga virágokkal, amelyek rövid fürtökben rendeződnek. A meleg tavaszokon a virágzás korábban kezdődhet, és magasabb fekvésben júniusig is elhúzódhat. Rendkívül sűrű, 3-5 cm magas és körülbelül 10-20 cm széles párnát képez, amely még kis vályúkban is megtartja formáját. A növény jól működik finom töltőelemként a kövek közötti réseken, kavicsos ágyásokban és sziklakerti vályúkban, ahol alakja könnyen karbantartható. Kompozícióban jól beválik a sziklák (Saxifraga), a piskóta (Aubrieta) és az alacsony íriszek (Iris reticulata) mellett, mivel hasonló időszakban virágzik, és nem takarja el a szomszédos fajokat. A tavaszi virágok vonzóak a kis méhek és a zengőlégy számára, amelyek a hűvösebb napokon az alacsony, napos növényzetet keresik. Kombinálhatjuk más fajokkal és párnaszerű évelőkkel.

Termesztés: A teljes nap és a nagyon jó vízelvezetés a döntő, ideális esetben kavicsos vagy köves talajban, ásványi tartalommal. Alkalmas sziklakerti ültetőközeg, zúzott kő vagy durva homok hozzáadásával, hogy a víz gyorsan elvezetődjön a nyakról. Az ajánlott pH körülbelül 6,5–8,2 tartományban mozog, a meszes élőhelyeken a növekedés a legstabilabb. Az öntözés elsősorban ültetés után jelentkezik, a későbbi években a növény általában elegendő a természetes csapadékból, és tolerálja a rövid szárazságot. A tartályokban az ültető közeg gyorsabban kiszárad, ezért különösen a tavaszi növekedési időszakot figyeljük. A trágyázást takarékosan választjuk meg, a túlzott nitrogén lazább párnát és rövidebb élettartamot eredményez. Talajtakaráshoz finom kavicsot használnak, amely korlátozza a gyomosodást és védi a párnát a téli nedvességtől. Az ültetés hazai körülmények között márciustól májusig, valamint szeptembertől októberig történik, konténeres növényeknél hosszabb szezonban is, amennyiben a talaj nem fagyott. A virágzás áprilisban vagy májusban történik. A fagyállóság száraz téli körülmények között körülbelül -20 °C-ig terjed, érzékenyebb az olvadás és az elárasztás váltakozására, mint magára a fagyra. A növények közötti távolság körülbelül 15–20 cm, ami körülbelül 25–36 növényt jelent négyzetméterenként a kívánt beépülési sebességtől függően. Betegségek közül főleg gyökérrothadás jelentkezik túl nedves körülmények között, kártevők közül a meztelencsigák károsíthatják az fiatal rozettákat. Virágzás után az elszáradt szárak levághatók, hogy a párna tiszta maradjon. A kitett helyeken előnyös a szélvédelem és a falakról lefolyó víz elleni védelem.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.01.06