Molyhos üröm 'Silver Queen' Artemisia ludoviciana 'Silver Queen'

Termék részletes leírása

Molyhos üröm 'Silver Queen'  - egy észak-amerikai faj évelő dísznövény-fajtája feltűnően ezüstös lombozattal. A kiindulási faj Észak-Amerika nyugati és középső részének prérijein, száraz rétjein, homokos lejtőin és nyílt termőhelyein él, ahol jól bírja a napot, a szelet és a soványabb talajt is. A fajta felálló vagy enyhén szétterülő hajtásokat nevel keskeny, lándzsás, finoman molyhos, ezüstszürke vagy fehéres-ezüstös levelekkel. Mintegy 60–90 cm magasra és 60–100 cm szélesre nő, tápdúsabb talajban rizómáival szélesebb állománnyá terjedhet. Levelei érintésre illatosak, illatuk fűszeres, kesernyés, az ürömfajokra jellemző. Júliustól szeptemberig ritkás bugákban apró, sárgás vagy szürkésfehér fészekvirágzatok jelennek meg, díszértékét azonban főként a lombtömeg adja. Az erősebb ezüstös hatás érdekében a virágszárakat gyakran még a teljes kinyílás előtt eltávolítják. A fajta kiváló világos kontrasztot nyújt rózsák, zsályák, macskamenták, levendulák, kasvirágok, varjúhájak, sudárzsályák, díszfüvek és sötét lombú cserjék között. Száraz évelőágyásokba, kavicsos ültetésekbe, vidékies kertrészekbe, természetes szegélyekbe és nagyobb edényekbe is ajánlott. A népi gyógyászatban a rokon ürömfajokat illóolajaik és keserűanyagaik miatt hagyományosan használták, ezt a fajtát azonban elsősorban díszlevelű évelőként termesztik, és nem rendszeres fogyasztásra szánt.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, itt a legtömörebb a növekedése és a legvilágosabb a levélszíne. A talaj legyen jó vízáteresztő, könnyebb, homokos vályog vagy köves, inkább száraz vagy közepesen nedves, pH-ja körülbelül 6,0–8,0. Jól tűri a semleges vagy meszesebb talajt, a nehéz, vizes és tömörödött talaj nem felel meg neki. Az ültetés márciustól májusig, valamint szeptembertől októberig végezhető. Csoportos ültetésben 4–6 db kerül egy m²-re, szegélyben 40–50 cm a tőtávolság. Ültetés után a begyökeresedésig rendszeresebb öntözés ajánlott, később a növény jól tűri a szárazságot, és főként hosszan tartó nyári aszályban igényel öntözést. A trágyázás legyen mérsékelt, a tápdús talaj és a nitrogéntöbblet laza növekedést és gyengébb színeződést okoz. Tavasszal el kell távolítani a hajtások elszáradt maradványait, a szezon során a tő virágzás után vagy szétesése esetén visszavágható, hogy ismét sűrű ezüstös lombtömeget hozzon. Laza talajban a rizómák gyorsabban terjedhetnek a környezetbe, ezért kisebb ágyásokban ajánlott a szegélyek rendszeres lehatárolása. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C és −30 °C között van. Betegségek és kártevők ritkán jelentkeznek, a fő kockázatot a nedves télen bekövetkező rothadás, a túltrágyázott állományban fellépő lisztharmat és a fiatal hajtások csigakártétele jelenti.

Szerző: Kristýna | Revízió: 29.06. 2026