Nádképű kékperje 'Sky Racer' Molinia arundinacea 'Sky Racer'

Termék részletes leírása

Nádképű kékperje 'Sky Racer'  - külföldi katalógusokban gyakran Molinia caerulea subsp. arundinacea 'Skyracer' néven szerepel. A magas, ugyanakkor keskeny felépítésű kékperjefajták közé tartozik, amelyek a modern, természetközeli kiültetésekben vívták ki helyüket. A fajtát Kurt Bluemel kertész szelektálta és terjesztette el. Tavasszal keskeny levéltövet nevel, amely általában 0,6–0,8 m magas és nagyjából 0,5–0,7 m széles. Ebből késő nyáron laza bugájú, szilárd szárak nőnek ki. Virágzáskor magassága általában 2,1–2,4 m. A virágzatot barnás-ibolyás árnyalatú finom kalászkák alkotják, amelyek fokozatosan bézsre halványulnak, és az őszi fényben könnyű fátyolként lebegnek a tő felett. A levelek ősszel sárgára, aranyszínűre színeződnek. A növény nem tüskés és nem mérgező, mivel pedig tövesen nő, tarackokkal nem gyomosítja a környezetét. Kompozíciókban jól bevált őszi őszirózsákkal, kasvirágokkal és kúpvirágokkal, varjúhájakkal, vasfüvekkel, illetve finom lombú cserjékkel. A fajta szoliterként, kisebb csoportokban és réti jellegű kiültetésekben is érvényesül, jól mutat vízpart közelében vagy cserjék mellett. 

Termesztés: Hazai viszonyok között tövesen növő, hosszú életű díszfűként vált be teljes napra vagy világos félárnyékba, enyhén szélvédett termőhelyre. Humuszos, közepesen tápanyagdús, tartósan enyhén nedves, de jó vízáteresztő talajban fejlődik a legjobban. Kötött agyagtalajon hasznos a drénezés és a talaj kaviccsal való lazítása. Az ajánlott pH savanyú vagy semleges. Az öntözést főként ültetés után és száraz nyarakon kell kiegyenlítetten tartani. Begyökeresedés után a rövidebb szárazságot elviseli, a teljes napon tartó hosszú kiszáradás azonban rontja a lomb állapotát és a szárak képződését. A trágyázás legyen mértékletes, tavasszal általában elegendő a komposzt vagy kis adag lassan oldódó műtrágya. A száraz leveleket és a tavalyi bugákat a tél végén vagy kora tavasszal (február–március) a talaj közelében vágjuk vissza, hogy az új hajtások ne sérüljenek. A lombkomposztból vagy faaprítékból készült mulcs stabilizálja a nedvességet, a fiatal növényeknél pedig védi a gyökérnyakat. Az ültetés tavasszal (március–május) vagy ősszel (szeptember–október) történik, a konténeres növények az egész vegetációs időszakban ültethetők, száraz hónapokban rendszeres öntözés mellett. Edényes neveléshez mélyebb, vízelvezetéssel ellátott cserép szükséges, amelyben a talaj egyenletesen nedves, télen az edényt gyakrabban kell szigetelni az átfagyás ellen. A beérett tövek fagytűrése magas, általában −25 és −30 °C között van, a fiatal kiültetéseknek könnyű mulcstakarás kedvez. A kékperje többnyire betegségektől és kártevőktől mentes, ritkán a csírázó leveleken csigák jelennek meg, túlöntözéskor levélfoltosság léphet fel. A tőtávolságot a növekedéshez igazítjuk, általában 50–70 cm, magasabb fajtáknál 70–90 cm, ez nagyjából négyzetméterenként 2–4 növénynek felel meg.

Szerző: Kristýna | Revízió: 03.02. 2026