Nagy szívvirág Dicentra spectabilis

Termék részletes leírása

Nagy szívvirág - szin. Lamprocapnos spectabilis. Kelet-Ázsiából származik, ahol erdőszélek és világos ligetek nedvesebb, humuszos termőhelyein nő. A kertben levegős tövet nevel finoman szeldelt, kékeszöld levelekkel. Májustól júniusig ívesen lecsüngő szárak fejlődnek, amelyeken szabályos közönként sorakoznak a nagyjából 2–3 cm hosszú virágok. Ezek a jellegzetes „szív” alakot formázzák, kiálló fehér belső sziromlevelekkel. A virág a korai beporzók nektárforrása, az aljnövényzetként telepített ültetésekben pedig világos hangsúlyt ad az árnyékliliomok, tűzesők, páfrányok vagy tavaszi hagymás virágok között. Elvirágzás után gyakran fokozatosan visszahúzódik, és helyet ad a nyári évelőknek. Szövetei izokinolin-alkaloidokat tartalmaznak, ezért lenyelve enyhén mérgezőnek tekintik, érzékeny bőrön pedig irritációt okozhat. Finom, szokatlan illata van. Virágzata gazdag, de figyelem, a növény mérgező. Elvirágzás után levelei lassan sárgulnak, és a növény fokozatosan visszahúzódik a föld alatti részébe. Csoportos ültetésbe is alkalmas más, például kevésbé feltűnő évelőkkel. A tő mintegy 60–90 cm magasra és 45–60 cm szélesre nő, ezért szoliterként is jól érvényesül az árnyékkedvelő évelők között.

Termesztés: A szívvirág termesztéséhez a félárnyék vagy világos árnyék válik be a legjobban, ideális esetben reggeli napsütéssel, kiegyensúlyozott mikroklímával és a déli tűző nap elleni védelemmel. Törékeny szárai miatt a szélvédett hely előnyös, sűrűbb ültetésben esetleg támasz is. A talaj legjobb, ha humuszos, mélyebb rétegű és folyamatosan enyhén nedves, de jó vízelvezetésű, pH-ja körülbelül 6,0–7,5. Hazai viszonyok között az ültetés leggyakrabban tavasszal, márciustól májusig, vagy ősszel, szeptemberben és októberben történik. Ültetéskor a gyökérnyak a környező talaj szintjében marad. A tőtávolság mintegy 50–60 cm, ami négyzetméterenként körülbelül 3–4 növénynek felel meg. Az öntözés a hajtás idején és virágzás előtt a legfontosabb, nyáron a növény gyakran nyugalmi állapotba vonul, a rövid szárazságot is csak korlátozottan viseli. A trágyázás általában tavaszi komposzt vagy lassan oldódó szerves trágya adására szorítkozik, a nitrogén-túltrágyázás puha szöveteket eredményez. A lombkomposzt-takarás megőrzi a nedvességet, télen pedig védi a sekély gyökereket. Fagytűrése a gyakorlatban körülbelül -20 és -34 °C között van, a legnagyobb kockázatot a téli pangó víz jelenti. Kezdőknek hasznos megjelölni az ültetés helyét, mert elvirágzás után a föld feletti rész eltűnik, a gyökér pedig nem kedveli a gyakori átültetést. A metszést csak a levelek megsárgulása után végezzük, ekkor eltávolítjuk a száraz lombot. Edényben mélyebb, vízelvezető réteggel ellátott cserép és levegős közeg ajánlott, az öntözés egyenletes, túlöntözés nélkül, télre pedig az edényt védett zugba helyezzük. Leggyakoribb kártevői a levéltetvek és a csigák, tartós túlnedvesedésnél gyökérrothadás, szürkepenész vagy levélfoltosság fenyeget.

Szerző: Kristýna | Revízió: 20.01. 2026