Nagyfészkű menyecskeszem 'Sunfire Yellow Red' Coreopsis grandiflora 'Sunfire'

Termék részletes leírása

Nagyfészkű menyecskeszem 'Sunfire Yellow Red' - az USA délkeleti részének nyílt élőhelyeiről származó préri évelő. Napos tisztásokon és utak mentén nő, könnyebb, gyorsan lefolyó vizű talajokon. A 'Sunfire' fajtát a Kieft Seed nemesítő cég vezette be a termesztésbe. 2004-ben korai és kiegyenlített virágzásáért Fleuroselect Gold Medal díjat kapott, és gyakran már a vetés vagy ültetés utáni első évben virágzik. Sűrű, rövid életű tövet fejleszt. Levelei finoman szeldeltek, keskeny lándzsásak vagy szárnyasan hasadtak, élénkzöldek, ősszel visszahúzódnak. Szárai erősek, felállók, és eső után is megtartják formájukat, így a tő ágyásban és edényben is rendezett hatást kelt. Teljes virágzáskor körülbelül 35–50 cm magasra nő, és 40–55 cm szélesre terül. Júniustól egészen októberig a lomb fölött egyesével nagyjából 5 cm-es fészkes virágzatok nyílnak. Aranysárgák, közepükön mahagóni-bordó szemmel, amely a virág közepére tett ecsetnyomra emlékeztet. A virágok virágport és nektárt is kínálnak, a méhek és a lepkék keresik fel őket, emellett apró nyári csokrokba is vághatók. A szem nélküli, egyszerű sárga fajtákhoz képest a 'Sunfire' erőteljesebb kontrasztot és messziről is jól látható rajzolatot ad. Kompozícióban jól kapcsolódik a macskamentákhoz, zsályákhoz, cickafarkakhoz, kasvirágokhoz és az alacsony díszfüvekhez, ahol a virágok meleg tónusai kiemelik a kék, lila és ezüstös leveleket.

Termesztés: Teljes napot igényel, félárnyékban rövidebb ideig virágzik, és a szárai lazábbak lehetnek. Legjobban jó vízáteresztő, inkább soványabb talajban fejlődik, amely télen nem marad túlnedves. Az optimális pH körülbelül 6,0–7,5, de a gyengén lúgos talajt is elviseli. Az öntözés főleg ültetés után fontos, begyökeresedés után a növény jól bírja a szárazságot, a meleget és a szelet, és a vadak is kevésbé rágják. A trágyázás mértékletes legyen, mert a túl sok nitrogén puhább szárakhoz és a tő szétesésé­hez vezet. A fő virágzási hullám után a szárakat gyakran mintegy harmadukkal visszavágják, ami újabb bimbóképzést serkent és megőrzi a tömör formát, az elnyílt virágzatok folyamatos eltávolítása pedig meghosszabbítja a szezont. Ültetése márciustól októberig lehetséges, 40–50 cm-es tőtávolsággal, ami négyzetméterenként körülbelül 4–6 tőnek felel meg. Edényben legalább 10–15 literes térfogat és drénréteg ajánlott, a közeget inkább mérsékelten nedvesen kell tartani, tartós pangó víz nélkül. Hazai viszonyok között a beállt tő általában nagyjából -28 °C-ig fagytűrő, inkább a téli túlnedvesedés és a kötött talaj jelent veszélyt, ilyenkor drénréteg és könnyű talajtakarás segít. Az állomány megújítása körülbelül 3–4 évente, kora tavasszal tőosztással történik. Betegségek közül lisztharmat vagy levélfoltosság, tartós túlnedvesedésnél tőrothadás fordulhat elő, kártevők közül levéltetvek és tripszek, többnyire jelentős kár nélkül. Tavasszal korán hajt, és gyorsan kizöldül.

Szerző: Nikol | Revízió: 22.1. 2026