Napvirág 'Ben Hope' Helianthemum 'Ben Hope'

Termék részletes leírása

Napvirág 'Ben Hope' - alacsony évelő. A 'Ben Hope' fajta a régebbi „Ben” csoportba tartozik, amelyet hagyományosan a dundee-i skót kertész, John Nicoll nemesítő munkájához kötnek a 20. század 20-as éveiből, nevét pedig a skóciai Ben Hope hegyről kapta. A növény alacsony, tövénél fásodó félcserjét nevel sűrű elágazással és apró, keskeny, szürkészöld árnyalatú levelekkel, amelyek télen is a növényen maradnak. Virágzás idején általában 15–25 cm magasra nő, az állomány szélessége 30–50 cm. Májustól júliusig a lombozat fölött körülbelül 3 cm-es, tál alakú virágok jelennek meg, öt mély rózsaszín sziromlevéllel és feltűnő, portokokkal díszített sárga közepükkel. Az egyes virágok főként napos időben nyílnak és rövid életűek, ugyanakkor gyorsan fejlődnek az újabb bimbók, így a tő sokáig üde hatású. A virágok nektárt és virágport is kínálnak, a kert száraz részein a beporzók értékes táplálékforrásai. Ágyások szegélyén, sziklakertekben, kavicsos kertekben és támfalakon érvényesül, ahol jól illeszkedik a varjúhájakhoz, ternyékhez, kakukkfüvekhez, levendulákhoz vagy alacsony csenkeszekhez.

Termesztés: Magyarországon a teljes napsütés és a meleg, jól szellőző termőhely a legmegfelelőbb, mert félárnyékban csökken a virágzás bősége és az állomány megritkul. Kulcsfontosságú a talaj jó vízáteresztő képessége, ideális a kaviccsal kevert, köves vagy homokos vályogtalaj, amely télen gyorsan elvezeti a vizet. A körülbelül 6,5–8,0 pH-jú, inkább sovány vagy közepesen tápdús talajt kedveli, a túlzott nitrogéntrágyázás puhább növekedéshez vezet. Az öntözés az ültetés után fontos, később jól érvényesül szárazságtűrése, a tartós túlnedvesedés azonban növeli a gyökérrothadás kockázatát. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, hidegebb vidékeken a tavaszi időpont a biztosabb. Elvirágzás után általában a hajtások enyhe visszavágása ajánlott az elágazás és a tömör forma elősegítésére, az idős fába történő metszést óvatosan kell végezni. Edényben a vízelvezető réteg és az ásványi ültetőközeg válik be, télen fontos a tartós nedvesség elleni védelem. A beérett növények fagytűrését nagyjából -25 és -29 °C közé teszik, gyenge pontja a fagy és a nedvesség együttes hatása, ezért segít a gyökérnyaknál alkalmazott kavicstakarás, kötött talajon pedig a téli esők elleni fedés. A betegségek közül kötött talajban gyökérrothadás jelentkezhet, kivételesen gyűrűs tuskógomba is előfordulhat olyan termőhelyen, ahol jelen van. Az ajánlott ültetési távolság 30–40 cm, ami körülbelül 6–9 tőnek felel meg négyzetméterenként.

Szerző: Nikol | Revízió: 23.1. 2026