Nyugati tuja 'Golden Tuffet' Thuja occidentalis 'Golden Tuffet'

Termék részletes leírása

Nyugati tuja 'Golden Tuffet' - alacsony, párnás fajta aranynarancs színű lombozattal, puha habitussal és nagyon lassú növekedéssel. A Thuja occidentalis faj Észak-Amerikából származik, ahol nedves, hűvösebb erdőkben, vízpartokon, tőzeges élőhelyeken és mészköves aljzaton nő. A 'Golden Tuffet' a színében feltűnő törpe formák közé tartozik, amelyek főként kis kompozíciókban és edényekben érvényesülnek. Alacsony, sűrű, párnás vagy laposan gömbölyded cserjévé fejlődik, olykor puha, zsinórszerű hajtásokkal, amelyek apró fürtökre emlékeztetnek. Kifejlett korában körülbelül 50–60 cm magas és 60–80 cm széles, éves hajtásnövekedése mintegy 5–6 cm. Pikkelyes, részben finoman juvenilis lombozata a cserje közepén zöld, a napos felszínen aranyszínű, aranynarancs vagy sárga szegélyű. Télen a napos részeken bronzos, barnásvörös vagy bíborosan bronzos árnyalat jelenik meg, amely a nyugalmi időszakban is meleg tónust kölcsönöz az ültetésnek. Apró tobozai jelentéktelenek. A fajta sziklakertekbe, előkertekbe, edényekbe, hangakertekbe, alacsony szegélyekbe, sírkertekbe, japán hangulatú kertrészekbe és kis tűlevelű csoportokba ajánlott. Jól illik a sötétzöld tiszafákhoz, borókákhoz, törpefenyőkhöz, törpe lucokhoz, csarabokhoz, hangákhoz, hunyorokhoz, tűzesőkhöz, csenkeszekhez, sásokhoz és varjúhájakhoz.

Nyugati tuja - kedvelt, Észak-Amerikából származó tűlevelű, amelyet európai kertekben és parkokban is széles körben termesztenek. Ez a tujafaj sűrű, kúpos koronájáról és szabályos, egyenes növekedéséről ismert, magassága 10–20 méter is lehet. Levelei pikkelyesek, aprók és sötétzöldek, tavasszal friss, világosabb hajtások jelenhetnek meg rajta. Növekedése a körülményektől és a fajtától függően közepes vagy lassú. Ellenálló képességének, igénytelenségének és vonzó megjelenésének köszönhetően a nyugati tuja a kertépítészetben és a tájépítészetben leggyakrabban alkalmazott tűlevelű fásszárúak egyike.

Termesztés: Teljes napon és félárnyékban fejlődik a legjobban. Napon sűrűbb és élénkebb színű, félárnyékban valamivel lazább a növekedése. Nedvesebb, de jó vízáteresztő, humuszos talajt kedvel, ideálisan enyhén savanyú vagy semleges kémhatásút (pH 5,5–7,0). Nem tűri sem a tartós szárazságot, sem az állandóan pangó vizes helyeket. A kéreg- vagy faapríték-mulcs nagyon ajánlott, mert megőrzi a nedvességet és védi a sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet. Az öntözés főként az ültetést követő első években és száraz időszakokban fontos. A tuja vízigénye nagyobb, mint sok más tűlevelűé. Nagyon fontos a tél előtti öntözés is, hogy a növény ne szenvedjen a téli szárazságtól. A trágyázást mértékkel végezzük, tavasszal tűlevelűeknek való trágyával vagy komposzttal. A túlzott nitrogénadagolás nem ajánlott. Kiválóan fagytűrő, a –30 °C-ot vagy annál alacsonyabb hőmérsékletet is elviseli, a közép-európai éghajlatra teljesen alkalmas. Betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, tartós szárazságban vagy kedvezőtlen körülmények között azonban előfordulhat a hajtások barnulása, gombás betegség vagy takácsatka-fertőzés. A megfelelő öntözés és a jól szellőző termőhely ezeket a kockázatokat jelentősen csökkenti. A metszést nagyon jól tűri, tavasztól a nyár végéig végezhető. Rendszeres nyírással megőrizhető a kívánt forma és sűrűség, különösen sövényeknél. A metszés ne hatoljon mélyen az idős fába, mert az már nehezen hajt ki.

Szerző: Kristýna | Revízió: 14.07. 2026