Nyugati tuja 'Marcepan' Thuja occidentalis 'Marcepan'

Termék részletes leírása

Nyugati tuja 'Marcepan' - újabb, lengyel eredetű fajta, amely tömör, szabályosan kúp alakú növekedésével és finom, üde hatású lombjával hívja fel magára a figyelmet. Pikkelylevelei sűrűn állók, puhák, világoszöld vagy enyhén sárgászöld színűek, ezt a színt a tenyészidő nagy részében megtartja, télen sem változik jelentősen. Összhatása igen rendezett és természetesen kiegyensúlyozott. Növekedése inkább lassú vagy közepes, kifejlett korában körülbelül 2–2,5 m magas és 0,8–1 m széles, így kisebb kertekben is jól felhasználható. A fajta jó fagytűréssel rendelkezik, nagyjából −30 °C-ig, és hazai viszonyok között megbízhatóan életerős. Az alakító metszést jól viseli, természetesen szabályos habitusa miatt azonban gyakran nincs rá szükség. Elsősorban alacsonyabb élősövénynek ajánlott, körülbelül 70–90 cm-es ültetési távolsággal, de csoportos ültetésben és magányos szoliterként is érvényesül, ahol nyugodt színe és tömör formája jól kiemelkedik.

Nyugati tuja - Észak-Amerikából származó, kedvelt tűlevelű, amelyet európai kertekben és parkokban is széles körben ültetnek. Ez a tujafaj sűrű, kúp alakú koronájáról és szabályos, felfelé törő növekedéséről ismert, magassága 10–20 méter is lehet. Levelei pikkelyszerűek, aprók és sötétzöldek, tavasszal üde, világosabb hajtások jelenhetnek meg rajta. Növekedése a körülményektől és a fajtától függően közepesen gyors vagy lassú. Ellenálló képességének, igénytelenségének és vonzó megjelenésének köszönhetően a nyugati tuja a kertépítészet és a tájépítészet egyik leggyakrabban alkalmazott tűlevelű fás növénye.

Termesztés: Teljes napon és félárnyékban fejlődik a legjobban. Napos helyen sűrűbben nő és telítettebb a színe, félárnyékban növekedése valamivel lazább. A nyirkosabb, de jó vízáteresztő, humuszos, ideálisan enyhén savanyú vagy semleges kémhatású (pH 5,5–7,0) talajt kedveli. Sem a tartós szárazságot, sem a tartósan pangó vizes helyeket nem viseli el. A kéreggel vagy faaprítékkal végzett mulcsozás nagyon ajánlott, mert megőrzi a talaj nedvességét és védi a sekély gyökérzetet. Az öntözés főként az ültetést követő első években és a száraz időszakokban fontos. A tuja vízigénye nagyobb, mint sok más tűlevelűé. Igen fontos a tél előtti beöntözés is, hogy a növény ne szenvedjen a téli kiszáradástól. A trágyázást mértékkel végezzük, tavasszal tűlevelűeknek való trágyával vagy komposzttal. A nitrogénnel való túltrágyázás nem kedvező. Kiválóan fagytűrő, a −30 °C-ot és az ennél alacsonyabb hőmérsékletet is rendszerint elviseli, így a közép-európai éghajlatra teljes mértékben alkalmas. Betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, tartós szárazság vagy kedvezőtlen körülmények esetén azonban hajtásbarnulás, gombás betegségek vagy takácsatka-fertőzés jelentkezhet rajta. A helyes öntözés és a jól szellőző termőhely jelentősen csökkenti ezeket a kockázatokat. A metszést nagyon jól tűri, tavasztól a nyár végéig végezhető. Rendszeres nyírással megőrizhető a kívánt forma és sűrűség, különösen élősövények esetében. A metszés ne hatoljon mélyen az idős fába, mert az már nehezen hajt ki újra.

Szerző: Lucie | Revízió: 16.1. 2026