Októberi varjúháj 'Mediovariegatum' Sedum sieboldii 'Mediovariegatum'

Termék részletes leírása

Októberi varjúháj 'Mediovariegatum'  - az októberi varjúháj (Crassulaceae) mutatós kultivárja. A faj Kelet-Ázsiából származik, ahol meredek sziklarepedésekben és kavicsos lejtőkön nő. A fajta tarka, pozsgás leveleivel tűnik ki: a levelek közepe krémsárga, szélük kékeszöld vagy szürkészöld. A levelek egészen őszig díszítenek, és érdekes vizuális kontrasztot teremtenek az ültetésekben. A levelek kerekdedek vagy vese alakúak, a növény egésze kúszó, enyhén lecsüngő növekedésű. Szeptember és október folyamán apró, csillag alakú, rózsaszín virágok jelennek meg a hajtások végén, lapos bogernyőkben. A virágok vonzzák a méheket és a lepkéket, és a késői szezonban újabb esztétikai élményt nyújtanak. A növény teljes magassága 10-15 cm, kifejlett szélessége jellemzően 30-45 cm, így a dús lombú, szezonálisan virágzó, alacsony talajtakaró évelők közé tartozik. A hazai klímán teljesen fagytűrő, és elviseli a szokásos, -20 °C alatti téli hőmérsékletet is, ha a talaj jó vízelvezetésű, és a növényt nem éri tartós pangó víz. Értékes a levelek és a virágok hosszú szezonális díszítőértéke miatt, valamint azért, mert finom szerkezettel és színes hangsúllyal képes kitölteni a teret.

Termesztés: Teljes napon és enyhe félárnyékban is jól fejlődik, napos helyen őrzi meg legjobban tömör növekedését és levelei kifejezett tarkaságát. A termőhely legyen jól szellőző, inkább száraz, és védett a tartós téli pangó víztől. Laza, nagyon jó vízáteresztő talajt igényel, ideális a köves vagy agyagos-homokos talaj semleges vagy enyhén lúgos, kb. 6,5-7,5 pH-val. Drénréteg kialakítása főként kötött talajokban és edényes nevelésnél ajánlott. Öntözésre elsősorban ültetés után, a begyökeresedésig van szükség, később a növény jól tűri a szárazságot a vizet raktározó pozsgás leveleknek köszönhetően. Tápanyag-utánpótlás csak mérsékelten, legjobb tavasszal, mert a túl sok tápanyag lazább, szétterülő növekedést okoz. A virágszárak elvirágzás után eltávolíthatók a tömör megjelenés megőrzése érdekében, a levélrozetták azonban egészen télig díszítenek. Ültetése márciustól októberig lehetséges, az ajánlott tőtávolság 25-35 cm, ami körülbelül 8-12 növénynek felel meg négyzetméterenként. Hazai viszonyok között kb. -20 °C-ig fagytűrő, ehhez azonban elengedhetetlen a száraz téli környezet. A növény általában ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben, csak a hideg időszakban fellépő túlzott nedvességre érzékenyebb.

Szerző: Jana | Revízió: 4.2.2026