Oregoni varjúháj Sedum oreganum

Termék részletes leírása

Oregoni varjúháj - alacsony, pozsgás évelő a varjúhájfélék családjából, amely természetes körülmények között Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén, Alaszkától Észak-Kaliforniáig fordul elő. A természetben napos tengerparti sziklákon, sziklapárkányokon, törmeléklejtőkön és köves hegyoldalakon telepszik meg, ahol csak vékony talajréteg áll rendelkezésére, és a víz gyorsan elfolyik. Kúszó, tövüknél gyökeresedő hajtásokat fejleszt, végükön apró, erősen húsos levelekből álló rozettákkal. Lombja üde zöld, teljes napon gyakran bronzvörös árnyalatúvá válik, ami szárazság idején is kiemeli a növényszőnyeg szerkezetét. Virágzáskor a növényzet fölé alacsony, lapos virágzatok emelkednek apró, élénksárga, csillag alakú virágokkal. A hazai viszonyok között többnyire júniustól augusztusig virágzik, melegebb fekvésben szeptemberig is folytathatja. Virágai virágport és nektárt kínálnak a beporzóknak, főként a méheknek és a kisebb lepkéknek, illatuk alig érezhető. Sziklakertekbe, vályúkba, kavicsos ágyásokba és száraz kőfalakra ültethető, valamint extenzív zöldtetők növénykeverékeibe is, ahol kontrasztos lombszínével egészíti ki a többi varjúhájat. Kifejlett állapotban a növényállomány nagyjából 7–15 cm magas és körülbelül 30–45 cm széles, így gyakori beavatkozás nélkül gyorsan szegélyt alkot. A hideg évszakban lombja gyakran sötétebb, mahagóni tónusúra színeződik.

Termesztés: Teljes napon és kaviccsal vagy durvább homokkal kevert, jó vízáteresztő talajban fejlődik a legjobban, a megfelelő pH nagyjából 6,5–8. Kötött agyagtalajon beválik a drénréteg és a magaságyás, hogy a gyökerek télen ne álljanak vízben. Magyarországon általában márciustól októberig ültethető, őszi ültetéskor előnyös a vékony ásványi kavicsmulcs. Öntözésre főként ültetés után van szükség, begyökeresedés után jól tűri a szárazságot, a túlöntözés jobban árt neki, mint a rövid kiszáradás. A trágyázás mértékletes, tavasszal rendszerint elegendő komposzt vagy egy adag lassan oldódó évelőtrágya. A metszést kora tavasszal végezzük a száraz szárak eltávolításával, a tő szétosztása és megfiatalítása inkább csak kivételesen, általában 4–6 évente szükséges. Kifejlett állapotban körülbelül 7–15 cm magas és 30–45 cm széles, összefüggő hatáshoz négyzetméterenként nagyjából 6–7 növény ajánlott, mintegy 35–40 cm-es ültetési távolsággal. Edényben ásványosabb közeg és megbízható vízelvezetés szükséges. Magyarországon körülbelül -34 °C-ig fagytűrő, a fiatal növények száraz, téli pangó víztől mentes termőhelyet igényelnek. A betegségek közül lisztharmat, a kártevők közül levéltetű jelenhet meg a fiatal hajtásokon.

Szerző: Nikol | Revízió: 6.2. 2026