Óriás margaréta 'White Lion' Leucanthemum × superbum 'White Lion'

Termék részletes leírása

Óriás margaréta 'White Lion'  - a kerti óriás margaréták (Leucanthemum × superbum) csoportjába tartozik, amelyek a Leucanthemum nemzetség európai és pireneusi fajainak nemesítésével jöttek létre. A réti margitvirággal (Leucanthemum vulgare) szemben rendszerint nagyobb virágfészkei és robusztusabb lombja vannak, ennél a fajtánál azonban az alacsony, kompakt növekedés volt a cél. A növény gyorsan zárt bokrot fejleszt, és kisebb előkertekben is megtartja formáját. Teljes kifejlettségében nagyjából 20–25 cm magasra és 20–30 cm szélesre nő, levelei lándzsásak, fűrészes szélűek, élénkzöld színűek. Júniustól szeptemberig szilárd, rövid szárakon jelennek meg a virágfészkek, amelyek kis ültetésben is tisztán és jól láthatóan hatnak. A nyelves virágok fehérek, a középső korong sárga, a virág átmérője gyakran 6–8 cm körül alakul. A virágok nem rendelkeznek jellegzetes illattal. Egyes vonalaknál az elnyílt virágok fölött rétegzetten is megjelenhetnek bimbók, ami meghosszabbítja a virágzás összhatását. A virágok kisebb csokrokba vágott virágnak is alkalmasak, ahol érvényesül a fehér és a sárga kontrasztja. A növény méhcsalogató, és jól társítható levendulákkal, macskamentákkal, alacsony varjúhájakkal, csenkeszekkel vagy tavaszi hagymás növényekkel, amelyek visszahúzódó lombját a margaréta zöld bokra eltakarja. Minden tapasztalati szinten álló kertész számára ajánlott, és hozzájárul a kerti kompozíciók sokszínűségéhez és szépségéhez.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, a legmelegebb vidékeken az enyhe délutáni félárnyékot is elviseli, a bőséges virágzáshoz azonban naponta legalább 6 óra fényre van szüksége. Jól szellőző, széltől védett termőhely ajánlott, a mérsékelt légmozgás csökkenti a betegségeket, az erős szél viszont letörheti a magasabb szárakat, amelyeket ilyenkor érdemes kikarózni. Ideális a téli pangó víztől mentes mikroklíma, ahol nem áll meg a víz. A talaj legyen közepesen termékeny, humuszos, de jó vízáteresztő, nehéz agyagtalajba kavics, homok vagy perlit dolgozandó be, és mindig gondoskodni kell a vízelvezetésről, mert a túlöntözés gyökér- és gyökérnyakrothadáshoz vezet. Az ajánlott pH enyhén savanyú vagy semleges (nagyjából 5,5–6,5, gyakran a semleges kémhatás tűrését is említik). Ültetése tavasszal (március–április) vagy ősszel (szeptember–október) lehetséges, a konténeres növények megfelelő öntözés mellett az egész szezonban ültethetők. Ültetés után a begyökeresedésig rendszeres öntözés szükséges, utána inkább bőségesen és ritkábban, a rövid szárazságot viszonylag jól tűri, a hosszan tartó kánikula azonban lerövidíti a virágzást, ezért melegben nagyjából hetente egyszeri mélyebb öntözés ajánlott. A trágyázás mértékletes legyen: tavasszal komposzttal vagy kiegyensúlyozott műtrágyával, nitrogénnel óvatosan, hogy a hajtások ne dőljenek meg. A metszés főként az elnyílt virágfészkek folyamatos eltávolításából áll, a fő virágzási hullám után a növény enyhén visszavágható az újabb virágzás érdekében, ősszel pedig a szárak a talaj közelében visszavághatók; a hosszú élettartam érdekében a tövek 2–3 évente oszthatók. Vékony komposzt- vagy kavicsréteggel érdemes mulcsozni, de a mulcs ne tapadjon a gyökérnyakhoz. Edényben nagyobb cserép, nagyon jó vízáteresztő közeg és vízelvezető réteg ajánlott, télen pedig az edényt védeni kell a tartós átázástól (például tető alatt). Kezdők számára a legfontosabb, hogy ne öntözzék túl, és ne ültessék rossz vízáteresztő talajba. Leggyakoribb kártevői a levéltetvek, tripszek, liszteskék és takácsatkák, a betegségek közül lisztharmat vagy levélfoltosság jelentkezhet, főként sűrű állomány és magasabb páratartalom esetén. Az ajánlott ültetési távolság fajtától függően nagyjából 45–60 cm. Fagytűrése nagyjából -20 °C és -29 °C között mozog, egyes óriás margarétáknál akár -34 °C körül is, edényben a fagytűrés mindig alacsonyabb, mert a földlabda gyorsabban átfagy.

Szerző: Kristýna | Revízió: 30.01. 2026