Örökzöld tatárvirág 'Fischbeck' Iberis sempervirens 'Fischbeck'

Termék részletes leírása

Örökzöld tatárvirág 'Fischbeck' - örökzöld, talajtakaró évelő a keresztesvirágúak családjából, tövénél részben elfásodó és hosszú életű. A törzsfaj Dél-Európából, Észak-Afrikából és Kis-Ázsiából származik, jellemzően köves lejtőkről és ritkás, száraz gyepekből, semleges vagy meszes talajokról. Az európai kínálatban a 'Fischbeck' fajtát Hermann Fischbeck német kertészről elnevezett szelekcióként tartják számon. A növény sűrű, kb. 10–20 cm magas és 30–40 cm széles párnákat nevel, levelei keskenyek, bőrneműek és élénkzöldek, télen sem hullanak le. Áprilistól májusig a hajtások csúcsán apró fehér virágokból álló, laposan lekerekített virágzatok jelennek meg, amelyek finom tavaszi rétegként borítják be a leveleket. A virágok virágport és nektárt kínálnak a méheknek és más beporzóknak, illatuk alig érezhető. Kerti kompozíciókban tiszta ágyásszegélyként, kövek közötti kitöltésként vagy támfalról lecsüngő növényként alkalmazható, jól kiegészíti a pázsitviolákat, a kakukkfüvet, a varjúhájakat és a levendulát. Az 'Appen Etz' fajtához képest a 'Fischbeck' gyakran valamivel lazább hatású, és kedvező körülmények között szélesebb szőnyeget alkot. Kiváló választás igénytelen, hosszan tartó hatású ültetésekhez. 

Termesztés: Teljes napon, szélvédett helyen és gyorsan vízelvezető talajban válik be. Legjobban kavicsos vagy homokos vályogtalajban fejlődik, gyakran mészkő hozzáadásával, kb. 6,8–8,2 pH mellett. Öntözésre főként ültetés után van szükség, később a növény a szárazabb időszakokat jobban tűri, mint a tartósan nedves talajt. Edényben általában drénréteget és kaviccsal lazított közeget alkalmaznak, az öntözést úgy kell adagolni, hogy a gyökérlabda két öntözés között kiszáradjon. A trágyázás legyen mértékletes, tavasszal enyhe tápanyag-utánpótlás ajánlott, nem pedig nagy adag nitrogén, amely laza, ritkás növekedést okoz. Elvirágzás után általában mérsékelten visszavágják a hajtásokat, hogy a párna besűrűsödjön és megtartsa kompakt alakját, illetve a tisztább megjelenés érdekében eltávolítják az elnyílt virágzatokat. A növényeket leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptember–októberben ültetik, a konténeres növények fagymentes talajban márciustól októberig ültethetők. Az ajánlott tőtávolság 25–30 cm, ami nagyjából 11–16 növénynek felel meg m²-enként. Hazai viszonyok között kb. −22 °C-ig fagytűrő, érzékenyebb lehet azonban a téli túlnedvesedésre és a hó nélküli fagyokra, ilyenkor jót tesz neki a könnyű fenyőgallyas takarás és a kavicsmulcs, amely csökkenti a gyökérnyak befülledését. A betegségek közül túlnedvesedéskor gyökérnyakrothadás, nehéz, savanyú talajon káposztagolyva is előfordulhat, a kártevők közül főként levéltetvek a fiatal hajtásokon és tavasszal csigák. Olyan helyeken, ahol télen tartósan pang a víz, a magaságyás vagy a drénezett kavicságyás válik be.

Szerző: Kristýna | Revízió: 28.01. 2026