Örökzöld zabfű Helictotrichon sempervirens

Termék részletes leírása

Örökzöld zabfű - tömött tövű díszfű a perjefélék családjából. Délnyugat- és Közép-Európa száraz, köves lejtőiről és hegyi rétjeiről származik, ahol a víz gyors elfolyása és a légmozgás a meghatározó. A kertben keskeny, merev, szürkéskék vagy acélkék levelekből álló, sűrű, gömb alakú tövet nevel, amely általában 50–70 cm magas és 60–80 cm széles. A levelek keskenyek, nagyjából 3–8 mm szélesek, kifejezett hegyben végződnek, így a növény virágzás nélkül is építészeti hatású. Enyhe teleken a tő félig örökzöld marad, és kékes árnyalatát akkor is megőrzi, amikor a lombos évelők már nem díszítenek. Júniustól júliusig a levelek fölé egyenes szárak nőnek apró kalászkákból álló laza bugákkal, a teljes magasság virágzáskor 90–120 cm. A virágzatok kezdetben krémszínűek, éréskor szalmasárgára váltanak, a szerkezet kedvéért gyakran télen is a tövön hagyják őket, és száraz kötészetre is felhasználhatók. A deres csenkesznél (Festuca glauca) az örökzöld zabfű jóval robusztusabb, csoportosan és szoliterként is jobban érvényesül kavicságyásokban, sziklakertekben és modern ültetésekben.

Termesztés: Termesztéséhez a teljes napfény és a jól szellőző termőhely válik be, ahol a levelek eső után gyorsan felszáradnak. A laza, homokos vagy kavicsos, gyors vízelvezetésű talaj felel meg neki, nehéz agyagtalajon és télen nedves helyen fennáll a tőközép rothadásának és a rozsda megjelenésének veszélye. A talaj kémhatása legjobb, ha semleges vagy enyhén lúgos, nagyjából pH 6,5–8. Öntözésre főként ültetés után és hosszan tartó szárazság idején van szükség, begyökeresedés után a rövid ideig tartó szárazságot is elviseli. A trágyázás mérsékelt, tavasszal kevés érett komposztot vagy lassan ható, alacsonyabb nitrogéntartalmú műtrágyát használnak. Metszést általában nem igényel, tavasszal ajánlott a tő kifésülése és az elvirágzott szárak eltávolítása, az idősebb töveket 3–5 évente szét lehet osztani. A növényeket márciustól októberig ültetik, a tőtávolság nagyjából 40–50 cm, ami négyzetméterenként mintegy 4–6 tőnek felel meg. Szeles helyen általában nem dől meg, ami utak mentén és magaságyásokban előnyös. Hazai viszonyok között fagytűrése -28 °C körüli, a fagynál nagyobb kockázatot jelent a téli nedvesség és a vízelvezetés nélküli, tömörödött talaj. A zúzalékból vagy kavicsból álló ásványi takarás segít szárazon tartani a tőnyakat, míg a vastag szerves takaróréteg visszatarthatja a vizet. Edényben magasabb ásványianyag-tartalmú, megbízható vízelvezetésű közeget használnak. 

Szerző: Nikol | Revízió: 26.1. 2026