Orvosi zsálya 'Berggarten' Salvia officinalis 'Berggarten'

Termék részletes leírása

Orvosi zsálya 'Berggarten' - keresett fűszernövény, amelyet nagy, díszes leveleiért és tömör növekedéséért becsülnek, így a fűszerkertekben és az évelőágyások különleges elemeként egyaránt helyet kap. Félcserjeként nő, kifejlett korában 40–60 centiméter magasra. Sűrű, széles habitust alakít ki fásodó tővel, ami megfelelő gondozás mellett stabilitást és hosszú élettartamot biztosít számára. Levelei tojásdadok, viszonylag szélesek, jellegzetes ezüstös szürkészöld színűek. A levelek felülete enyhén ráncos, finom szőrök borítják, amelyek a növénynek jellegzetes megjelenést és illatot adnak, ez az illat erősebb, mint az orvosi zsálya általános formáinál. Májusban és júniusban virágzik, felálló, füzérszerű virágzatokat hoz apró, ajakos, finom kékeslila virágokkal, amelyek igen vonzók a beporzók számára.

Termesztés:  Teljes napsütést és gyorsan vízelvezető talajt igényel, ideális a kavicsos vagy homokos, drénezett keverék. A 6,5–8 körüli pH-t kedveli, valamint a meleg, jól szellőző termőhelyet, ahol a levelek eső után gyorsan felszáradnak. Öntözésre főként ültetés után van szükség, begyökeresedés után jól tűri a szárazságot. A hosszan tartó téli pangó víz és a nehéz agyagtalaj viszont gyökérnyaki rothadáshoz és pusztuláshoz vezet. Hazai viszonyok között jól beválik a magaságyásba vagy kavicsmulcsba ültetés, edényes tartásnál fontos a téli védelem az eső, valamint a fagyás és olvadás váltakozása ellen. A trágyázás legyen mértékletes, alkalmasak a kis adag komposzt vagy az alacsonyabb nitrogéntartalmú tápanyagok, hogy a levelek ne dőljenek szét és ne rothadjanak. A virágszárak elvirágzás után eltávolíthatók, illetve már megjelenésükkor is levághatók, ha a cél a levélrózsa hosszabb élettartama. Fagytűrése jó vízelvezetésű talajon körülbelül -20 °C, a fagynál érzékenyebben reagál a téli nedvességre. Ültetése leggyakrabban márciustól októberig történik, legjobb tavasszal a felmelegedett talajba, vagy nyár végén, ősz elején. Az ajánlott ültetési távolság 45–50 cm, ami kb. 4–5 db/m²-nek felel meg. A vad kevésbé kedveli, és száraz ágyásokban rendszeres metszés nélkül is megállja a helyét.

Szerző: Jana | Revízió: 19.2. 2026