Orvosi zsálya 'Tricolor' Salvia officinalis 'Tricolor'

Termék részletes leírása

Orvosi zsálya 'Tricolor' - az orvosi zsálya feltűnő, tarka levelű fajtája. Az alapfaj örökzöld félcserje, amely az északi Mediterráneum területéről származik. A botanikai faj száraz, köves lejtőkön és meszes, napfényben gazdag talajokon él, ennek felelnek meg kerti igényei is. A 'Tricolor' fajta 40–60 cm magasra és 50–70 cm szélesre nő, kompakt, sűrűn elágazó bokrocskát fejleszt, amelynek töve fokozatosan elfásodik. Levelei hosszúkás tojásdadok, 4–8 cm hosszúak, finoman molyhosak és erősen aromásak. Alapszínük szürkészöld, szélük krémfehér, a fiatal hajtások pedig gyakran rózsaszínes-bíbor árnyalatúak, főként alacsonyabb hőmérsékleten. A háromszínű lombozat egész évben kifejezett díszértéket ad a növénynek. Júniusban és júliusban a levelek fölé 15–25 cm magas, felálló füzérek emelkednek, nektárban gazdag, kékeslila ajakos virágokkal, amelyek vonzzák a méheket és más beporzókat. A levelek tujont, cineolt és kámfort tartalmazó illóolajokat tartalmaznak, frissen és szárítva is fűszerként használják húsokhoz, zöldségekhez vagy fűszerkeverékekbe. A hagyományos népi gyógyászatban a zsályából főként aromás és összehúzó hatása miatt készítenek forrázatot.

Termesztés:  Teljes napot és a vizet gyorsan elvezető talajt igényel, ideális a kavicsos vagy homokos, vízelvezetéssel ellátott keverék. Körülbelül 6,5–8 közötti pH-t és meleg, jól szellőző termőhelyet kedvel, ahol a levelek eső után gyorsan felszáradnak. Öntözésre főként ültetés után van szükség, begyökeresedés után jól tűri a kiszáradást. A tartós téli átnedvesedés és a nehéz agyagtalaj viszont gyökérnyaki rothadáshoz és pusztuláshoz vezet. Hazai viszonyok között jól beválik a magaságyásba vagy kavicsmulcsba történő ültetés, edényes tartásnál fontos a téli védelem az eső, valamint a váltakozó olvadás és fagy ellen. A trágyázás legyen mértékletes, kis adag komposzt vagy alacsonyabb nitrogéntartalmú trágya ajánlott, hogy a hajtások ne dőljenek szét és ne rothadjanak. A virágszárak elvirágzás után eltávolíthatók, vagy már megjelenésükkor levághatók, ha a cél a levélrózsa hosszabb élettartama. Jó vízelvezetésű talajban a fagytűrés körülbelül -20 °C-ig terjed, a fagynál érzékenyebben reagál a téli nedvességre. Leggyakrabban márciustól októberig ültetik, legjobb tavasszal felmelegedett talajba vagy a nyár és ősz fordulóján. Az ajánlott tőtávolság 45–50 cm, ami körülbelül 4–5 db-nak felel meg négyzetméterenként. A vad kevésbé kedveli, és száraz ágyásokban rendszeres metszés nélkül is jól érvényesül.

Szerző: Jana | Revízió: 19.2. 2026