Ötlevelű akébia 'Silver Bells' Akebia quinata 'Silver Bells'

Termék részletes leírása

Ötlevelű akébia 'Silver Bells' - félig lombhullató, csavarodó szárú kúszónövény, amely Kelet-Ázsiából származik. A természetben világos erdők szélén és bozótosokban nő, ahol a fák ágain kúszik a fény felé. Hazai viszonyok között kb. 5-6 m magasra nő, jó támasz és termékeny talaj mellett melegebb vidékeken ennél nagyobbra is megnőhet. Vékony, fásodó hajtásai a támasz köré csavarodnak, és néhány év alatt sűrű ághálózatot alkotnak. Levelei tenyeresen ötösen összetettek, kisebb, elliptikus levélkékből állnak, felszínük világos- vagy középzöld, fonákjuk világosabb. Enyhe teleken a lombozat egy része megmarad, hidegebb fekvésben a növény jobban lehullatja leveleit, és tavasszal újra kihajt. Áprilisban és májusban gazdag virágzatok jelennek meg - csüngő fürtök krémfehér vagy halvány rózsaszín virágokból, amelyekben a lila portokok kontrasztot alkotnak. A virágok kellemes illatúak, az illatot gyakran a vanília és a csokoládé keverékeként írják le, és jól vonzzák a beporzó rovarokat. Melegebb vidékeken és egy másik akébia (más klón) jelenlétében ősszel hosszúkás, húsos termések érhetnek be, amelyek éréskor felrepednek, és világos, puhán édes, apró magvakat tartalmazó terméshúst tárnak fel. Különleges csemegegyümölcsként közvetlen fogyasztásra vagy desszertek érdekes összetevőjeként használhatók. A kertben a 'Silver Bells' pergolákon, lugasokon, kerítéseken vagy falak mellett érvényesül, ahol finom levéltextúrájának és illatos tavaszi virágzásának köszönhetően feltűnő, mégsem tolakodó hangsúlyt teremt.

Termesztés: Hazai viszonyok között napos vagy félárnyékos, a legerősebb északi és keleti szelektől védett termőhely ajánlott. Az akébia a enyhe árnyékot is elviseli, de melegebb helyen és teljes napon lényegesen jobban virágzik és terem. A talaj legyen jó vízáteresztő, humuszos vagy agyagos, jó vízelvezetésű és közepes tápanyag-ellátottságú. Az optimális pH körülbelül 6,0 és 7,5 között van. Ültetése leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptembertől októberig történik, a konténeres növényeké az időjárástól függően az egész fagymentes időszakban. Ültetéskor érdemes szilárd támaszt előkészíteni - pergolát, oszlopot, rácsot vagy huzalrendszert -, amelyhez a hajtásokat fokozatosan rávezetjük. Az ültetést követő első években fontos a rendszeres öntözés, különösen száraz időszakokban, később a növény a rövid szárazságot is elviseli, ha a talaj mulccsal takart. Tavasszal jót tesz neki a komposzt vagy dísz- és gyümölcstermő fás szárúaknak való szerves trágya kijuttatása. A metszés a leghosszabb hajtások ritkításából és visszavágásából áll virágzás után vagy kora tavasszal, hogy a kúszónövény váza áttekinthető maradjon, és az elágazódás erősödjön. Fagytűrése körülbelül -20 és -25 °C között van, megfelelő szélvédett helyen és a gyökérzet fölötti mulcstakarással a legtöbb vidéken jól áttelel. A kártevők közül időnként levéltetvek jelenhetnek meg, összességében azonban ellenálló és igénytelen kúszó fás szárú növényről van szó, amely kezdő és tapasztaltabb kertészeknek egyaránt ajánlott, akik az illat és a textúra kombinációját keresik. 

Szerző: Jana | Revízió: 3.12. 2025