Pajzslevél - Peltiphyllum peltatum Peltiphyllum peltatum

Termék részletes leírása

Darmera pajzsolt – egy nagy termetű, gyöktörzses évelő a szulákfélék (Saxifragaceae) családjából, amely az USA nyugati partvidékéről származik, ahol hegyi patakok partján és Észak-Kalifornia, valamint Délnyugat-Oregon árterületein nő. Kora tavasszal, még a levelek kibontakozása előtt, a vastag gyöktörzsből szőrös szárak nőnek, amelyeken apró, csillag alakú virágok gömb alakú virágzatban fejlődnek, rózsaszín vagy fehér árnyalatokban. Virágzása hazai körülmények között leggyakrabban áprilisban történik, hidegebb helyeken májusig is elhúzódhat. Virágzás után fejlődnek ki a feltűnő, pajzs alakú levelek hosszú levélnyeleken, gyakran 40–60 cm szélesek, karéjos szélűek. A levéllemezek közepesen zöldek, ősszel gyakran vörösre színeződnek. A növény szúrós és jellegzetes illat nélkül való, a virágok pollent és nektárt biztosítanak a korai beporzóknak. A kertben szoliterként és csoportosan is megállja a helyét, különösen tavak mellett, patakok mentén és fák árnyékában lévő évelőágyásokban. Lenyűgöző kombinációt alkot páfrányokkal, árnyékliliomokkal, primulákkal és tündérfüzérekkel, ahol a nagy levelek nyugodt felületet képeznek és megtartják a nedvességet a talajban.

Növesztés: A termesztéshez tartósan nedves vagy vizes talaj, mély, humuszos és szerves anyagban gazdag talaj vált be. A kémhatás enyhén savanyú vagy semleges lehet, körülbelül pH 5,5–7,2, magasabb kalciumtartalom általában nem okoz gondot, amíg biztosított a nedvesség. A félárnyékos helytől a teljesen árnyékosig terjedő helyszínek kedvezőek, teljes napfényben főként víz mellett és rendszeres öntözés mellett fejlődik, egyébként a levélszélek megégése figyelhető meg. A márciustól októberig tartó ültetés, előnyösen tavasszal vagy kora ősszel történik. A kifejlett tövek virágzáskor körülbelül 0,9–1,2 méter magasak és 1,0–1,5 méter szélesek, ezért körülbelül 1 méteres távolságot tartunk, nagyjából 1 növényt négyzetméterenként. A levélhumuszból vagy komposztból készült mulcs segít egyenletes nedvességet fenntartani, és nyáron csökkenti a hőmérséklet ingadozását. A trágyázás általában a legkönnyebb tavasszal komposzttal, esetleg lassan oldódó műtrágyával évelő növények számára. Virágzás után a virágszárakat általában eltávolítják, a leveleket őszig meghagyják. A növény nagyjából -28–-30 °C-ig fagytűrő, a korai virágok érzékenyebbek a késői fagyokra, ezért előnyös a védett mikroklíma a fagyos völgyeken kívül. Betegségek közül előfordulhat levélfoltosság és gyökértő rothadás hosszan tartó túlnedvesedés esetén vízáramlás nélkül, kártevők közül pedig meztelencsigák az új leveleken. A szaporítás tavasszal a gyöktörzsek osztásával történik, ekkor az osztott növények általában gyorsabban gyökeresednek meg egyenletesen nedves talajban.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.02.04.