Pálmasás 'Variegata' Carex muskingumensis 'Variegata'

Termék részletes leírása

Pálmasás 'Variegata' - a kedvelt sás mutatós fajtája, amelyet a kertekben elsősorban kétszínű lombjáért becsülnek. Ez az évelő fű kifejlett korában 40–60 centiméter magasra nő, és felálló, sűrű bokrokat nevel. Levelei keskenyek, feltűnő krémfehér vagy halványsárga szegéllyel, amely elegánsan elüt a mélyzöld levélközéptől. A tarka levélzet üde megjelenést kölcsönöz a növénynek, és kiválóan bevilágítja az ágyások árnyasabb részeit. Júniusban és júliusban a szárak végén jelentéktelen, barnás virágzatokkal virágzik. Az alapfajhoz hasonlóan jellemző rá a levelek legyezőszerű elrendeződése, amely apró pálmalevelekre emlékeztet. A kertépítészetben főként évelőágyások kontrasztos elemeként, sötétebb sarkok bevilágítására vagy edényekben hangsúlyos növényként alkalmazzák. Megbízható és igénytelen növény, amely érdekes textúrát és színes részletet visz a kompozícióba.

A Carex nemzetség mintegy 2000 különféle fajt foglal magában, amelyek növekedésükben és igényeikben is eltérnek. A sásokra jellemző, hogy el nem ágazó, háromélű szárukon nem képeznek szárcsomókat. Egyivarú virágaik egy vagy több kalászban állnak, a kalászok egyneműek vagy vegyes ivarúak. Elvirágzás után termést, makkocskát hoznak. A nagyobb fajok általában bokrosan nőnek, az alacsonyabbak gyepet alkotnak. Leveleik fajtól függően zöldek, fehérek vagy sárgák, és különféleképpen tarkák lehetnek.

Termesztés: Humuszos, jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt igényel, amely tartósan enyhén nedves, de nem lehet túlöntözött. Legjobban félárnyékos vagy árnyékos termőhelyen fejlődik, ahol megőrzi tömör növekedését és díszes leveleit, a közvetlen napfény ugyanis megperzselheti vagy kiszáríthatja a leveleket. Tavasszal ajánlott kis adag kiegyensúlyozott, díszévelőknek való trágyával trágyázni, illetve komposzttal kiegészíteni az életerő és a sűrűbb állomány érdekében. A metszést tavasszal végezzük, ekkor eltávolítjuk a régi és sérült leveleket, ami elősegíti a növény rendezett, tömör habitusát. Öntözése főleg ültetés után és hosszabb szárazság idején elengedhetetlen, a kifejlett növények azonban közepesen tűrik az átmeneti vízhiányt. Több növény ültetésekor nagyjából 30–40 cm-es tőtávolság ajánlott, hogy az állomány gyorsan záródjon és megőrizze díszes megjelenését. Fagytűrő, téli védelmet nem igényel.

Szerző: Kamila | Revízió: 5. 6. 2026