Paronychia kapela Paronychia kapela

Termék részletes leírása

Paronychia kapela - alacsony sziklakerti növény, amely a szegfűfélék családjába tartozik, és a természetben Dél-Európa hegyvidéki és dombvidéki területeinek száraz, köves, gyakran meszes termőhelyeihez kötődik. Kúszó szárakból alacsony, párnás vagy szőnyegszerű csomókat fejleszt, amelyek fokozatosan összefonódnak és követik a terep vonalát. Levelei aprók, elliptikusak vagy lándzsásak, merevek és üde zöldek, egyes formáknál az év hűvösebb időszakában enyhén bronzos árnyalatot kaphatnak. Virágai jelentéktelenek, zöldesfehérek és szirmok nélküliek, a fő díszt a virágok alatti hártyás, ezüstösfehér fellevélcsomók adják. Ezek a fellevelek hosszú heteken át mutatósak, így a szőnyeg a fő virágzás után is ezüstös hatású marad. A fő virágzás leggyakrabban májustól júniusig tart, jól napos ültetésben a fellevelek egészen a nyár végéig ezüstösek maradhatnak. A növény tüskétlen, általában nem feltűnően aromás, vágott virágként nem szokás felhasználni. Virágai virágport és kevés nektárt kínálnak, ezért apró beporzók is megjelennek rajtuk. Kompozíciókban az alacsony varjúhájak, kakukkfüvek, ternyék, csenkeszek és más szárazságkedvelő sziklakerti növények mellett érvényesül, ahol nyugodt, világos foltokat alkot a kövek között.

Termesztés: A teljes napot kedveli, melegebb vidékeken a világos félárnyékot is, valamint a gyors vízelvezetésű helyet. Legjobban a szegényebb vagy közepesen tápdús, kiválóan vízáteresztő talajban fejlődik, ideális a kaviccsal kevert, mészkőtörmeléket tartalmazó homokos vályog, az ajánlott pH körülbelül 6,5–8. Öntözésre főként ültetés után van szükség, később a szárazságot jobban tűri, mint a téli nedvességet. A trágyázás általában kis adagokra korlátozódik, hogy az állomány tömör maradjon. Csak enyhe metszést igényel virágzás után vagy tavasszal, ilyenkor eltávolítjuk a száraz részeket, ami a besűrűsödést is segíti. A kavicsból készült ásványi takarás szárazabban tartja a gyökérnyakat és gátolja a gyomosodást. Ültetése márciustól októberig lehetséges, elsősorban tavasszal és kora ősszel. A kifejlett szőnyeg 5–10 cm magas, szélessége körülbelül 30–50 cm, ültetéskor 20–25 cm körüli tőtávolságot hagyunk, ami nagyjából 16–25 növénynek felel meg négyzetméterenként. A begyökeresedett növények általában körülbelül -25 °C és -30 °C között fagytűrők, hótakaró nélküli fagyok idején és kötöttebb talajban téli takarás, főként pedig jó vízelvezetés segít. Betegségek közül túlöntözéskor rothadás jelentkezhet, kártevők közül levéltetű, a megelőzés jól szellőző termőhelyet és nem túl sűrű ültetést jelent. Rövid ideig az enyhe taposást is elviseli, ezért lépőkövek között is használható. Edényben fontos a vízelvezető réteg és az ásványi összetevők túlsúlya, hogy a közeg télen ne fagyjon át nedves állapotban. 

Szerző: Nikol | Revízió: 4.2. 2026