Patakparti sárgalonc Kodiak Black 'SMNDRSF' PBR Diervilla rivularis Kodiak Black 'SMNDRSF' PBR

Termék részletes leírása

Patakparti sárgalonc Kodiak Black 'SMNDRSF' PBR - kompakt, lombhullató díszcserje sötét borvörös–bíborfekete lombbal és finom sárga nyári virágokkal. A modern Kodiak® sorozat tagja, amelyet ellenálló képességre, színes lombra, valamint az árnyék, a szárazság és az átlagos városi körülmények jó tűrésére nemesítettek. A Diervilla rivularis faj Észak-Amerika délkeleti részéről, elsősorban a déli Appalache-hegység vidékéről származik, ahol világos erdőkben, állományszegélyeken, bozótosokban és utak mentén nő. A 'SMNDRSF' fajtát Kodiak Black kereskedelmi néven forgalmazzák. Sűrű, szélesen lekerekített vagy enyhén terebélyes cserjévé fejlődik. Kifejlett korában magassága és szélessége egyaránt kb. 90–120 cm. Fiatal hajtásai és kihajtó levelei nagyon sötét, borvörös-bíbor, szinte fekete árnyalatúak, nyár folyamán színük sötétzöldre, zöldesfeketére változik, ősszel pedig mélyvörös tónusokba vált. Levelei átellenesek, tojásdadok vagy lándzsásak, finoman fűrészes szélűek. Júniustól szeptemberig apró, halványsárga, csöves virágok nyílnak, amelyek kontrasztot alkotnak a sötét lombbal, és táplálékot nyújtanak a méheknek, poszméheknek és lepkéknek. Termése száraz toktermés, díszértéke nem jelentős. A fajta rézsűkbe, felületfedő ültetésekbe, alacsony cserjecsoportokba, laza szegélyekbe, előkertekbe, edényekbe és városi zöldfelületekre egyaránt alkalmas. Jól társítható gyöngyvesszőkkel, borbolyákkal, bangitákkal, rózsákkal vagy díszfüvekkel.

A patakparti sárgalonc 70–100 (kivételesen akár 200) cm magasra növő cserje. Ágai hengeresek, sűrűn szőrösek. Levelei tojásdadok vagy hosszúkás-lándzsásak, 4–8 cm hosszúak, hegyesek vagy kihegyezettek, mindkét oldalukon szőrösek. Szélük kétszeresen fűrészes, levélnyelük egészen rövid. Virágai citromsárga árnyalatúak, gyakran vöröses beütéssel. Bogas virágzatokba tömörülnek, amelyek csúcsi bugákat alkotnak. A pártacimpák a pártacsővel egyforma hosszúak vagy kissé hosszabbak. A növény júliustól augusztusig virágzik. Kelet-Észak-Amerikából származik, ahol természetes körülmények között nedves, erdős területeken, például patakok és folyók partján nő. Ebből adódik, hogy a nedves, tápanyagban gazdag talajú termőhelyet kedveli. Napos helyet igényel, de félárnyékban is nevelhető. A sárgalonc nemcsak feltűnő díszértékkel bír, hanem mézelő növény is, ezért ellenállhatatlanul vonzza a méheket és a lepkéket.

Termesztés:  Teljes napon vagy félárnyékban érdemes ültetni. Napos helyen a sötét hajtásszín és az őszi lombszín kifejezettebb, félárnyékban a növény jól fejlődik, és kevésbé szenved a nyári szárazságtól. A talaj legyen jó vízáteresztő, közepesen tápdús, vályogos vagy homokos vályog, enyhén nedves vagy szárazabb, pH-ja kb. 5,5–7,5. A fajta alkalmazkodóképes, begyökeresedés után a szárazabb talajt, a rézsűket és a városi környezetet is elviseli. A tartósan túlnedvesedő, kötött talaj nem megfelelő. Ültetése márciustól májusig vagy szeptembertől októberig lehetséges, a konténeres növények öntözés biztosításával a szezon során is ültethetők. Felületfedő ültetésnél négyzetméterenként kb. 2–3 növénnyel kell számolni, cserjeszegélyben 80–120 cm-es tőtávolsággal. Ültetés után a begyökeresedésig fontos a rendszeres öntözés. Az idősebb növények a rövid ideig tartó szárazságot jól tűrik. Mérsékelt trágyázás elegendő, legjobb tavasszal komposzttal. A metszést kora tavasszal végezzük, ekkor eltávolíthatók a gyenge, sérült vagy legidősebb hajtások. Idősebb cserjéknél a részletekben végzett ifjító metszés segít megőrizni a sűrű növekedést és a fiatal hajtások szép színét. Edényben jó vízáteresztő közeget, vízelvezetést és rendszeresebb öntözést igényel. A beérett növények fagytűrése kb. -28 és -35 °C között van.

Szerző: Kristýna | Revízió: 15.07. 2026