Pelyvás pajzsika 'Pinderi' Dryopteris affinis 'Pinderi'

Termék részletes leírása

Pelyvás pajzsika 'Pinderi' - a Dryopteris affinis kerti szelekciója, amely Európa lomblevelű és elegyes erdeiben ásványos alapkőzet feletti humuszos talajon él. A fajtát karcsúbb, felállóbb habitus és hosszabb, keskeny lándzsás levelek jellemzik, amelyek szabályos tőcsomót alkotnak. A fiatal hajtások tavasszal a levélnyelek meleg, aranyos pikkelyes színezetével tűnnek fel, nyáron sötétzöldre váltanak. Az egyes levelek hossza körülbelül 60–80 cm, a tőcsomó szélessége általában 50–80 cm körül alakul, a növény nem terjed szét a környezetébe, és megtartja tömör alapterületét. A levelek fonákán nyáron spóratartó csoportok (szóruszok) képződnek, amelyek többnyire júliustól szeptemberig érnek be. A kertben nyugodt, függőleges hangsúlyt ad az aljnövényzetben, kövek és vízfelületek mellett, valamint nagyobb edényben is jól érvényesül, ahol szépen kirajzolódik a levelek szárnyaltsága. Társításra beválnak az árnyékliliomok, a kaukázusi nefelejcsek, a hunyorok és a tavaszi hagymás növények, amelyek tavasszal még a fák lombfakadása előtt kihasználják a fényt. Nedves kerti részekre, például patakok vagy kerti tavak partjára is ültethető.

Termesztés: Félárnyékban vagy árnyékban, szélvédett helyen, nyugodtabb, magasabb páratartalmú mikroklímában, például ritkás fás növények alatt válik be. A legmegfelelőbb a humuszos, tápanyagban gazdag, tartósan üde, ugyanakkor jó vízáteresztő talaj. Fontos a jó vízelvezetés, mert a téli pangó víz károsítja a rizómát. Az enyhén savanyú vagy semleges talajreakciót kedveli, körülbelül pH 5,5–7,0 között. Az ültetés márciustól májusig, majd szeptembertől októberig sikerül a legjobban, nyári ültetésnél gyakoribb öntözéssel kell számolni. Az öntözés az első évben és hosszabb aszályos időszakokban kulcsfontosságú, begyökeresedés után a rövid szárazságot elviseli, a tartós vízhiány azonban rövidíti és szárítja a leveleket. Mérsékelt trágyázás elegendő, általában tavaszi komposzt vagy lombkomposzt formájában, a nitrogénnel való túltrágyázás puhább leveleket eredményez. A metszés a régi és sérült levelek eltávolítására korlátozódik a tél végén vagy kora tavasszal, hogy az új hajtások tisztán fakadjanak. A lombkomposztból vagy finom kéregből készült mulcs stabilizálja a nedvességet, és védi a gyökérnyakat a hőmérséklet-ingadozástól. Edényben is nevelhető mélyebb cserépben, vízelvezető réteggel és humuszban gazdag, durvább frakcióval kevert közegben, télen elengedhetetlen a túlöntözés elkerülése. Spórával szaporodó páfrány, nem virágzik és termést sem ad. A beérett tőcsomók fagytűrése körülbelül -28 és -30 °C között van, a levelek hó nélküli fagyban már -10 és -15 °C körül károsodhatnak. Az ajánlott ültetési távolság a tőcsomó várható méretétől függően 45–60 cm. Rossz légmozgás esetén levélfoltosság vagy lisztharmat jelentkezhet, túl nedves talajban rizómarothadás. A kártevők közül a csigák károsítják a fiatal hajtásokat, edényben néha a gyalogormányos is megjelenik, kezdők számára az egyenletes, de nem túlzott nedvesség a legbiztosabb.

Szerző: Kristýna | Revízió: 21.01. 2026