Pennsylvaniai juhar Acer pensylvanicum

Termék részletes leírása

Pennsylvaniai juhar - a juharok rendkívül mutatós faja. Kertekben kisebb faként vagy többtörzsű szoliterként nevelik, általában 6–10 m magasra és 4–6 m szélesre nő, nagyon jó körülmények között akár 12 m körülire is megnőhet. Habitusa laza, szélesen felálló vagy szabálytalanul szétterülő, enyhén csüngő ágakkal és sima, zöld vagy szürkészöld kéreggel. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a fiatal kérgen látható fehér, függőleges csíkozás, amely kígyóbőr mintázatára emlékeztet. Levelei átellenes állásúak, lombhullatók, szélesek, puhák, 12–18 cm hosszúak és hasonló szélességűek, három sekély karéjjal és finoman fűrészes széllel. A levél alakja libatalpra emlékeztet. Nyáron a levelek mélyzöldek, ősszel sárgára, olykor sárgásnarancsosra színeződnek. Májusban kb. 10–15 cm hosszú, csüngő fürtökben hozza sárgászöld, harang alakú virágait. A virágok méhcsalogatók. Szárnyas ikerlependék termései augusztustól szeptemberig érnek. A faj természetközeli kertekben, parkokban, arborétumokban és árnyasabb kompozíciókban érvényesül páfrányokkal, árnyékliliomokkal, rododendronokkal, somokkal és varázsmogyorókkal.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos termőhelyet kedvel. Teljes napon tömör korona alakul ki, félárnyékban a fa a valamivel gyengébb megvilágítást is elviseli a növekedés jelentős csökkenése nélkül. Jó vízelvezetésű, kellő szervesanyag-tartalmú vályog- vagy homokos vályogtalajban fejlődik jól, de a kötöttebb vagy tápanyagszegényebb talajokat is jól tűri, ha azok tartósan nem vizenyősek. Az optimális talajkémhatás enyhén savanyú és lúgos között, kb. pH 6–8 tartományban van, így magasabb mésztartalmú talajban is megél. A kifejlett fák fagytűrése kb. −29 °C-ig terjed, ami a legtöbb magasabban fekvő területen is lehetővé teszi termesztését. A konténeres csemetéket márciustól novemberig, fagymentes talajba ültetjük. Ültetés után az első években rendszeres öntözés és a korona alatti terület mulcsozása ajánlott, ami csökkenti a párolgást és visszaszorítja a gyomokat. Közepes gyorsasággal nő, a formázó és fenntartó metszést nagyon jól tűri, ezért szabadon növő faként és nyírt sövényként egyaránt alkalmas. Sövényhez a növényeket általában kb. 0,4–0,6 m-es tőtávolságra ültetik a sorban, a kívánt magasságtól és az összezáródás gyorsaságától függően. Erős gyökérzetének köszönhetően tűri a szelet, az átmeneti szárazságot és a városi légszennyezést, így utak mentén, parkolók körül és ipari területeken is ültethető. Az esetleges kártevőket, például a levéltetveket vagy a hernyókat, valamint egyes gombás betegségeket a természetközelibb ültetésekben gyakran a természetes ellenségek, főként a madarak és a hasznos rovarok tartják kordában. Összességében megbízható, hosszú életű fa, amely a kertben árnyékot, búvóhelyet ad az állatoknak, és a hazai tájhoz illő, természetes megjelenést kölcsönöz.

Szerző: Nikol | Revízió: 29.6. 2026