Pénzlevelű lizinka 'Aurea' Lysimachia nummularia 'Aurea'

Termék részletes leírása

Pénzlevelű lizinka 'Aurea' - az európai ártereken, nedves réteken és árokpartokon őshonos faj, amely a kertben kúszó, a szárcsomókon legyökerező hajtásokat fejleszt. Az 'Aurea' kultivár limezöld vagy aranyszínű lombjával tűnik ki, amely napon melegebb árnyalatúvá válik, félárnyékban pedig finoman sárgászöld marad. Levelei kerekdedek vagy vese alakúak, általában 2–3 cm szélesek, sűrűn ülnek a 60–70 cm-esre is megnövő, lecsüngő szárakon, így az állomány függő edényekben is tömött hatású. A növény alacsony marad, 5–10 cm körüli, de 0,5–1 m szélesre terül, és kitölti a kövek közötti réseket vagy a kavicsos utak szegélyét, ahol kellemesen átomlik a pereme fölött. Májustól júliusig a levélhónaljakban egyesével nyílnak a sárga, tál alakú, mintegy 2 cm átmérőjű, ötcimpájú virágok, amelyek virágport és nektárt kínálnak a beporzóknak. Társításban jól kiegészíti az árnyékliliomokat, bőrleveleket, tollbugákat, páfrányokat és az alacsony sásokat, víz mellett a nőszirmokkal, gólyahírekkel és a közönséges vízilófarkkal is harmonizál. A faj zöld levelű formájánál már kora tavasztól világosabb hatású, és virágzáson kívül is díszes marad. Kúszó növekedése miatt gyakran használják talajtakaróként ágyásokba, rézsűkre vagy vízparti kertrészletekbe.

Termesztés: Legmegbízhatóbban teljes napon vagy félárnyékban, ki nem száradó, humuszos talajban fejlődik, ideálisak a magasabb szervesanyag-tartalmú vályog- és agyagos vályogtalajok. Elviseli a kötöttebb agyagot és a rövid ideig vizenyős helyeket is, szárazabb ágyásban rendszeresebb öntözést és komposzt- vagy lombkomposzt-mulcsot igényel, hogy megőrizze lombja színét. Számára a mintegy 5,5–7,5 pH megfelelő, meszezést általában nem igényel. Tavasszal mérsékelt trágyázás válik be, edényben érdemes hosszú hatású műtrágyát adni, és komposzttal kevert, jó vízáteresztő közeget, valamint drénréteget használni. Ültetése márciustól októberig lehetséges, ültetés után a szárcsomókon legyökerezve gyorsan megered. A hajtásokat a szezon folyamán a tömörítés vagy a terjedés korlátozása céljából visszavágjuk, leggyakrabban virágzás után és a nyár végén. Gyors felülettakaráshoz négyzetméterenként kb. 9 tő szükséges, 30–35 cm körüli tőtávolsággal. Hazai viszonyok között -34 °C-ig fagytűrő, és általában takarás nélkül telel, edényben érdemes a földlabdát az edény körbecsomagolásával a tartós átfagyástól védeni. Többnyire egészséges, tartós túlnedvesedésnél levélfoltosság vagy rozsda jelentkezhet, ritkán a fiatal hajtásokat csigák károsítják. Állandóan nedves talajban gyorsabban terjedhet, ezért célszerű a területet szegéllyel határolni, vagy a tó mellett kosárban nevelni. Az állomány megújítására tavasszal vagy ősszel a tövek osztása, illetve az egyes hajtások legyökereztetése alkalmazható. 

Szerző: Kristýna | Revízió: 02.02. 2026