Perui földicseresznye Physalis peruviana

Termék részletes leírása

Perui földicseresznye - a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény, a paradicsom, a paprika és a padlizsán közeli rokona. Dél-Amerika hegyvidékeiről származik, főként Peruból, Kolumbiából és Ecuadorból, ahol évszázadok óta termesztik. Európába a nagy földrajzi felfedezések korában került, és apró termésű, különleges gyümölcsféleként fokozatosan elterjedt. Elágazó, lágy szárú bokrot nevel, amely körülbelül 80–120 cm magasra és 60–100 cm szélesre nő. Levelei puhák, világoszöldek, enyhén hullámosak és finoman szőrözöttek. Június és július folyamán apró, harang alakú, krémsárga virágai nyílnak sötétebb közepükkel. Elvirágzás után kialakul a jellegzetes, felfújt kehely, amely fokozatosan beburkolja a termést, és lampionszerű burkot képez. Ebben érik a gömbölyű, narancssárga, nagyjából 1,5–2 cm átmérőjű termés. A terméshús lédús és aromás, íze kiegyensúlyozottan édeskés-savanykás, gyakran az ananász, az egres és a citrusfélék keverékéhez hasonlítják. A termés C-vitamint, provitamin A-t, polifenolokat és rostot tartalmaz. A konyhában frissen, gyümölcssalátákba, desszertekbe, lekvárokba, süteményekbe vagy cukrászati termékek díszítésére használják. Élénk színének és kelyhe formájának köszönhetően a növény díszkertekben is dekoratív.

Termesztés: Közép-európai, így hazai viszonyok között a Perui földicseresznyét többnyire egynyári, melegkedvelő növényként termesztik, a paradicsomhoz hasonlóan. Az ágyásba a tavaszi fagyok elmúltával, általában május közepétől ültetik ki. Napos, meleg, védett termőhelyet igényel, bőséges fénnyel. A talaj legyen humuszos, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag, kémhatása nagyjából pH 6–7. Ajánlott komposzt vagy szerves trágya bedolgozása, amely elősegíti a terméskötést. Az öntözés rendszeres legyen, különösen a terméskötés időszakában, a tartós túlnedvesedés azonban nem kedvező. Ágyás mellett legalább 10–15 literes, nagyobb edényben is nevelhető teraszon vagy erkélyen. A tenyészidő alatt körülbelül egy méter magasra nő, és a kisebb bokor paradicsomokhoz hasonlóan támasztékot igényelhet. A termések augusztustól októberig fokozatosan érnek. Az érettséget a száradó, papírszerű kehely és a termés kocsányról való könnyű leválása jelzi. A növény nem fagytűrő, a 0 °C alatti hőmérséklet károsítja. Üvegház vagy télikert melegebb körülményei között több évig is áttelelhet. Az ajánlott tőtávolság körülbelül 60–80 cm. Betegségei és kártevői a paradicsoméhoz hasonlók, leggyakrabban levéltetvek, molytetvek vagy takácsatkák jelenhetnek meg, általában azonban csak legyengült növényeken vagy elégtelen légmozgás esetén.

Szerző: Jana | Revízió: 12.3.2026