Perzsa selyemakác 'Shidare' Albizia julibrissin 'Shidare'

Termék részletes leírása

Perzsa selyemakác 'Shidare' - ritka és rendkívül dekoratív fajta, amelynek japán neve sajátos, csüngő növekedésére utal. A megszokott formáktól eltérően a 'Shidare' zuhatagszerű habitust alakít ki, ágai ívesen hajlanak a talaj felé. A fa Japánból származik, ahol szomorúfűzre emlékeztető, ám a mimózaféle fás szárúak egzotikus hangulatát idéző különleges sziluettje miatt szelektálták. Levelei kétszeresen szárnyasan összetettek, élénkzöldek, hosszuk akár 35 cm is lehet. Számos apró levélkéből állnak, amelyek nyktinasztiát mutatnak: éjszaka vagy eső idején párosával összecsukódnak, ami lenyűgöző dinamikát kölcsönöz a növénynek. Júliustól augusztus végéig a hajtások végén sűrű, fehéres tövű, mélyrózsaszín porzószálakból álló bojtok jelennek meg, amelyek finom selyemecsetekre emlékeztetnek. A virágok édes, nem tolakodó illatot árasztanak, és bőséges nektárforrást jelentenek a beporzóknak. Elvirágzás után a pillangósvirágúak családjára jellemző lapos hüvelyek fejlődnek, amelyek alkaloidtartalmú magvakat rejtenek, ezért fogyasztásra nem alkalmasak. A kertépítészetben a 'Shidare' feltűnő szoliterként érvényesül, amely kiválóan kiegészíti a szárazságtűrő díszfüvek, levendulák vagy alacsonyabb rózsák ültetéseit.

Termesztés:  A perzsa selyemakác 'Shidare' termesztése a hazai éghajlati viszonyok között mindenekelőtt a lehető legmelegebb, teljesen napos, a hideg téli szelektől védett termőhely kiválasztását igényli. Ideális az épületek déli fala melletti vagy a zárt átriumok mikroklímája. A könnyű, homokos vályog, nagyon jó vízáteresztő, semleges vagy enyhén lúgos (6,5–7,5 pH-jú) talajokat kedveli. Alapvető fontosságú a megfelelő vízelvezetés, mert a gyökerek téli túlnedvesedése ennek a fajtának veszélyesebb, mint maga a fagy. Ültetése tavasszal ajánlott, hogy a növénynek az első tél előtt elegendő ideje legyen a begyökeresedésre. A fiatal példányokat rendszeresen öntözni kell, a kifejlett fák megfelelő begyökeresedés után jól tűrik a szárazságot. Tavasszal mérsékelten, magasabb foszfortartalmú trágyával érdemes trágyázni a gazdag virágzás érdekében. A csüngő 'Shidare' formánál a metszés nem szükséges, csak az esetleg elfagyott ágvégeket távolítjuk el május végén, amikor a növény kihajt. A beérett vesszők fagytűrése -18 °C és -21 °C között van. A fiatal növényeket az első 3–5 évben vastag talajtakaró réteggel és a törzs jutával való betekerésével gondosan védeni kell. Edényes termesztésnél hűvös, világos és fagymentes helyiségben való teleltetés szükséges. Szoliterként ültetve 3–4 méter tőtávolság ajánlott.

Szerző: Roman Leger | Revízió: 04. 02. 2026