Perzsa varázsfa 'Vanessa' Parrotia persica 'Vanessa'

Termék részletes leírása

Perzsa varázsfa 'Vanessa' - kisebb, lombhullató fa elegáns, ovális koronával, amely kifejlett korában nagyjából 7–10 m magasra és körülbelül 3 m szélesre nő. Karcsúbb, felálló növekedése miatt kisebb kerti terekbe is alkalmas. Törzse világosszürke, szabálytalanul bíborbarna foltokkal tarkított, kérge fokozatosan, díszes lemezekben hámlik, ami különösen télen ad a fának jelentős díszértéket. Egyszerre több értékes esztétikai tulajdonságot visz a kertbe. Tavasszal bronzos-borvörös, fényes leveleivel hívja fel magára a figyelmet, amelyek nyár folyamán mélyzöldre váltanak. Ősszel a fa a levelek rendkívül tarka, sárga, narancs és vörös színeződésének köszönhetően a kert meghatározó elemévé válik. Már télen vagy nagyon kora tavasszal megjelennek körülbelül 2 cm átmérőjű, apró piros virágai, amelyek még lombfakadás előtt nyílnak. Elvirágzás után feltűnés nélküli, mintegy 1 cm hosszú, füzérszerű, barna termések képződnek. Gyökérzete finom, inkább sekélyen helyezkedik el. Összességében igen bájos, hosszú életű és rendkívül vonzó fa, amely leginkább szoliterként érvényesül.

A perzsa varázsfa latin nevén Parrotia persica, Ázsiából származó fa, közelebbről Észak-Irán és Azerbajdzsán hegyeinek lábától. Ezekben a térségekben a perzsa varázsfa gyakran előfordul elegyes erdőkben. Februártól márciusig virágzik, még mielőtt a levelei kihajtanának. Virágai a varázsmogyoróéhoz hasonló, piros-borvörös bojtokra emlékeztetnek. Cserjeként akár 5 m magasra nőhet, kisebb faként pedig akár 10 m-es magasságot is elérhet. Többtörzsű, koronája szélesen szétterülő. Kérge barnásszürke, többnyire nagyobb lemezekben válik le, és fokozatosan sötétedő foltokat hagy maga után. Levelei lombhullatók, szórt állásúak, tompa, kerekded alakúak, hosszuk 5–20 cm. Viszonylag merevek és bőrszerűek, felszínük szép zöld és fényes. Korán kihajtanak, és sokáig maradnak az ágakon. Ősszel színük gyönyörű vörös, sárga és narancs árnyalatokba fordul, egészen az aranyos tűzvörös tónusokig. A perzsa varázsfa jól tűri a szárazabb talajt, a szegényebb talajokon is jól fejlődik, a napos termőhelyet kedveli, de a félárnyékot is elviseli. A talaj minőségével szemben nem különösebben igényes. Jól alkalmazkodott a semleges, enyhén savanyú és meszes talajokhoz is. Kiválóan tűri a metszést, de ritkán igényli, mivel természetes módon szabályos formára fejlődik. Kertekben szoliter faként kedvelt, és remekül illik tűlevelűekhez. Sűrű sövények kialakítására is alkalmas, amelyek elegáns és egyedi jelleget kölcsönöznek a kertnek.

Termesztés: Termesztéséhez napos és félárnyékos termőhely egyaránt megfelel, kiszáradó és szeles helyeken előnyös az enyhe árnyékolás és a szélvédett fekvés. Legjobban a mélyebb, jó vízáteresztő, magasabb humusztartalmú talajban fejlődik, amely egyenletes nedvességet tart, tartós pangó víz nélkül. A talaj kémhatása enyhén savanyútól semlegesig, tájékoztató jelleggel pH 5,5–7,0 között bizonyul megfelelőnek. Ültetés után kéreg- vagy lombkomposzt-takarás és az első 2–3 évben rendszeres öntözés ajánlott, később a fa a rövidebb szárazságot is jobban tűri. Az intenzív őszi színekhez fontos a nyári és kora őszi egyenletes vízellátás. A trágyázás általában tavaszi komposztadagolással vagy kiegyensúlyozott, díszfás növényeknek való trágyával történik. Metszés általában nem szükséges, az esetleges formakorrekciót elvirágzás után vagy nyáron végezzük. A fajta fagytűrését -26 és -29 °C közé teszik, a fiatal növények meghálálják a gyökerek takarással való védelmét és a fagyzugoktól mentes termőhelyet. Egészségi szempontból megbízható fás szárú, olykor levéltetvek jelenhetnek meg a fiatal hajtásokon, tartósan csapadékos nyáron pedig levélfoltosság fordulhat elő. A konténeres növények ültetése márciustól novemberig ajánlott. Fasorba ültetéskor a kívánt sűrűségtől függően általában körülbelül 2–3 m-es tőtávolságot választanak.

Szerző: Lucie | Revízió: 16.12. 2025