Perzsa varázsfa Parrotia persica

Termék részletes leírása

Perzsa varázsfa - ázsiai eredetű fa, Észak-Irán és Azerbajdzsán hegylábainak vidékéről származik. Ezeken a területeken a perzsa varázsfa gyakori az elegyes erdőkben. Februártól márciusig virágzik, még mielőtt levelei kihajtanának. Virágai vörös vagy borvörös bojtokra emlékeztetnek, hasonlóan a varázsmogyoróéhoz. Cserjeként akár 5 méter magasra nő, kisebb faként akár 10 méteresre is megnőhet. Koronája szélesen terülő. Kérge barnásszürke, többnyire nagyobb lemezekben válik le, és foltokat hagy maga után, amelyek fokozatosan sötétednek. Idősebb példányokon ez a jelenség rendkívül dekoratív. Levelei lombhullatók, szórt állásúak, tompa, kerekded alakúak, 5–20 cm hosszúak. Viszonylag merevek és bőrneműek, felszínük szép zöld és fényes. Korán hajtanak, és sokáig maradnak az ágakon. Ősszel csodás vörös, sárga és narancssárga árnyalatokat öltenek, amelyek egészen aranyos-tüzes vörös tónusokba mennek át. A perzsa varázsfa kedvelt magányos fa a kertben, és kiválóan illik tűlevelűekhez. Sűrű sövények kialakítására is alkalmas, amelyek elegáns jelleget és egyéniséget kölcsönöznek a kertnek.

Perzsa varázsfa latinul Parrotia persica, ázsiai eredetű fa, Észak-Irán és Azerbajdzsán hegylábainak vidékéről származik. Ezeken a területeken a perzsa varázsfa gyakori az elegyes erdőkben. Februártól márciusig virágzik, még mielőtt levelei kihajtanának. Virágai vörös vagy borvörös bojtokra emlékeztetnek, hasonlóan a varázsmogyoróéhoz. Cserjeként akár 5 m magasra nő, kisebb faként akár 10 m-esre is megnőhet. Többtörzsű, koronája szélesen terülő. Kérge barnásszürke, többnyire nagyobb lemezekben válik le, és foltokat hagy maga után, amelyek fokozatosan sötétednek. Levelei lombhullatók, szórt állásúak, tompa, kerekded alakúak, 5–20 cm hosszúak. Viszonylag merevek és bőrneműek, felszínük szép zöld és fényes. Korán hajtanak, és sokáig maradnak az ágakon. Ősszel csodás vörös, sárga és narancssárga árnyalatokat öltenek, amelyek egészen aranyos-tüzes vörös tónusokba mennek át. A perzsa varázsfa jól tűri a szárazabb talajt, a soványabb talajokon is jól fejlődik, a napos termőhelyet kedveli, de a félárnyékot is elviseli. Talajigénye tekintetében nem válogatós. Jól alkalmazkodik a semleges, enyhén savanyú és meszes talajokhoz is. Kiválóan tűri a metszést, de ritkán igényli, mivel természeténél fogva szabályos formát nevel. Kedvelt magányos fa a kertben, és kiválóan illik tűlevelűekhez. Sűrű sövények kialakítására is alkalmas, amelyek elegáns jelleget és egyéniséget kölcsönöznek a kertnek.

Termesztés:  Napos és félárnyékos termőhelyen egyaránt nevelhető, száraz és szeles helyeken előnyösebb az enyhe árnyékolás és a szélvédett fekvés. Legjobban mélyebb, jó vízáteresztő, magasabb humusztartalmú talajban fejlődik, amely egyenletesen tartja a nedvességet, tartós pangó víz nélkül. A talaj kémhatása enyhén savanyútól semlegesig ideális, tájékoztatásul pH 5,5–7,0. Ültetés után kéreg- vagy lombkomposzt-mulcs és az első 2–3 évben rendszeres öntözés ajánlott, később a fa a rövidebb aszályt is jobban viseli. Az élénk őszi színekhez fontos a nyári és kora őszi egyenletes nedvesség. A trágyázás általában tavaszi komposztadagolással vagy díszfákhoz való kiegyensúlyozott trágyával történik. Metszésre nincs szükség, az esetleges formakorrekciót virágzás után vagy nyáron végezzük. Fagytűrését -26 és -29 °C közé teszik, a fiatal növények meghálálják a gyökérzóna mulccsal való védelmét és a fagyzugoktól távoli termőhelyet. Egészséges, megbízható fás szárú növény, a fiatal hajtásokon olykor levéltetű, tartósan nedves nyáron levélfoltosság jelentkezhet. A konténeres növények márciustól novemberig ültethetők. Fasorba ültetéskor a kívánt sűrűségtől függően általában kb. 2–3 m-es tőtávolságot választanak.

Szerző: Nikol | Revízió: 15.12.2025