Pettyes tüdőfű 'Smokey Blue' - Pulmonaria saccharata ‘Smokey Blue’ Pulmonaria saccharata "Smokey Blue"

Termék részletes leírása

Tüdőfű 'Smokey Blue' - syn. Pulmonaria 'Smoky Blue'. A Franciaországból és Olaszországból származó európai fajból indul ki. A kertészeti gyakorlatban a fajtát gyakran említik kiegyensúlyozott növekedésű és kifejező levelű szelekcióként, holland faiskolákból származó újdonságként is megjelenik a kínálatban. Tavasszal, általában áprilisban és májusban, a levélrózsa fölé lógó, cső alakú virágokból álló fürtöket visel, amelyek füstös kék vagy kékeslila színűek, és virágzás közben rózsaszínűvé válhatnak. A levelek oválisak vagy lándzsásak, sötétzöldek, sűrű ezüstös foltozással, és alacsony, összefüggő takarást alkotnak. A lombpárna általában körülbelül 0,25–0,30 m magas, és körülbelül 0,50–0,60 m szélesre terjed. A fajta alkalmas fák aljnövényzetébe, évelőágyások árnyékos részeibe, valamint erdei növényekkel, árnyékliliomokkal és tavaszi hagymásokkal kialakított, természetes hatású ültetvényekbe. A korai virágzás vonzó a beporzók számára. A Pulmonaria nemzetség ismert a virágszínek változékonyságáról, ezért gyakran előfordulnak rózsaszín és kék árnyalatok egy növényen. A levelek tavasszal egészen őszig dekoratívak maradnak, és a növekedés meglehetősen lassú, így kisebb kertekbe is alkalmas.

Termesztés: Aljnövényzetű évelők félárnyékos vagy árnyékos helyekre, ahol a fák alatt, hűvösebb mikroklímában és szélvédett helyen fejlődnek. Humuszos, tápláló, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legjobban, amely enyhén nedves marad, nem pangó vizes. Az ajánlott pH általában 5,5–7,8 körül mozog. Az ültetés márciustól októberig tart, gyakran tavasszal vagy kora ősszel. A sűrű állományhoz 35–45 cm-es távolságot választanak, ami a kultivár erősségétől függően körülbelül 5–7 növényt jelent négyzetméterenként. Az öntözés főként ültetés után és száraz tavaszokon fontos, nyáron pedig a lomb- vagy komposztmulcs segít egyenletes nedvességet tartani. A gondozás általában nem igényel sok gondozást, tavasszal általában elegendő a komposzt vagy egy lassan ható évelő műtrágya. Virágzás után gyakran eltávolítják a virágszárakat és a foltos vagy kiszáradt idősebb leveleket, ami elősegíti az új levelek sarjadását. Edényben mélyebb virágcserépben, vízelvezető réteggel, humuszos aljzattal és rendszeres öntözéssel termesztik, túlöntözés nélkül. A kifejlett növények fagyállósága fajtól és kultivártól függően nagyjából -20 és -34 °C között van, a fiatal ültetvények könnyű téli mulccsal fejlődnek jól. A szárazsággal szembeni ellenállás inkább alacsony vagy közepes, hosszan tartó szárazság esetén nő a lisztharmat és a levelek szélének kiszáradásának kockázata. A gyakori kártevők közé tartoznak tavasszal a csigák és a meztelencsigák, helyenként levéltetvek. Betegségek közül előfordulhat lisztharmat és levélfoltosság, megelőzésként a egyenletes nedvesség, elegendő humusztartalom és szellősebb ültetés javasolt. Kezdők számára a világos árnyékba történő ültetés és a lombkomposzt rendszeres pótlása ajánlott, a tövek 3–5 év után oszthatók az újraélesztés érdekében.

Szerző: Krisztina | Felülvizsgálat: 2026.02.06.