Pompás rózsalonc 'Purpurea' Weigela florida 'Purpurea'

Termék részletes leírása

Pompás rózsalonc 'Purpurea' - lombhullató díszfajta. Elsősorban bíboros vagy bronzos lombjáért és mélyrózsaszín, tölcsér alakú virágaiért értékelik. A sötét lomb és a feltűnő virágok együtt már tavasztól színhatást keltenek, amely a tenyészidőszak nagy részében megmarad. Közepesen gyorsan nő, sűrűn és szélesen bokros, sok felálló hajtással. Kifejlett korában körülbelül 1–1,5 m magas és 1,2–1,8 m széles. Az idősebb bokrok kerekdedek vagy szélesen szétterülők, és rendszerint valamivel szélesebbek, mint amilyen magasak. A levelek elliptikusak vagy tojásdadok, finoman fűrészes szélűek, rövid csúcsban végződnek. A fiatal levelek élénk barnásvörösek vagy bíborszínűek, később sötét bíboros zöld vagy bronzos zöld árnyalatúvá válnak. A színezet erőssége az év során változik. A fő virágzási idő májustól júniusig tart. A virágok körülbelül 2,5–3,5 cm hosszúak, csöves-tölcséresek, végük öt cimpára nyílik. Színük mélyrózsaszín, belül valamivel világosabbak. Egyesével vagy kisebb csoportokban nyílnak a tavalyi hajtások mentén. A fő tavaszi virágzás után nyáron is megjelenhetnek egyes virágok, általában már kisebb számban. Megporzás után jellegtelen, megnyúlt toktermések képződhetnek apró magvakkal. A fő díszértéket továbbra is a sötét lomb és a kontrasztos rózsaszín virágok adják. Szoliterként, kisebb díszcserjecsoportokban, színösszeállításra épülő ültetésekben és szabadon növő sövényekben is jól mutat. Viszonylag kompakt mérete miatt kisebb kertekbe is illik. Sötét lombja erős kontrasztot alkot a világoszöld vagy sárga lombú, illetve a fehéren virágzó fás szárú növényekkel.

Termesztés: Hazai éghajlaton a rózsaloncot érdemes napos helyre vagy enyhe félárnyékba ültetni, a bőségesebb virágzáshoz azonban a napos fekvés ideális. A talaj legyen jó vízáteresztő és humuszos, akár mérsékelten nedves is. A szokásos kerti talajtípusok megfelelnek, körülbelül 6,0–7,5 pH-val. A tartósan vizenyős talaj nem alkalmas. A konténeres növények tavasztól őszig ültethetők, legjobb márciustól októberig. Elvirágzás után enyhe metszés ajánlott. Az elnyílt virágok és a túlnőtt hajtások visszavághatók, ami elősegíti a sűrű habitust, és néha az ismételt virágzást is. A gyökérzónában jót tesz a közegnek a hozzáadott komposzt. A talajtakarás segít megőrizni a nedvességet és visszaszorítani a gyomokat. Közép-európai viszonyok között általában fagytűrő, és nem igényel különleges téli védelmet. Szokásos ápolás mellett megőrzi egészséges megjelenését és bőséges virágzását, minimális trágyázási és metszési igénnyel. Ezért jó választás a korlátozott helyű kertekbe, illetve az igénytelen, mutatós növényt keresők számára.

Szerző: Kamila | Revízió: 8. 9. 2026