Pünkösdi szegfű 'Bombardier' - Dianthus gratianopolitanus 'Bombardier' Dianthus gratianopolitanus 'Bombardier'

Termék részletes leírása

Szürke szegfű 'Bombardier' - Közép-Európa meleg, köves lejtőiről és mész-szikláiról származik, ahol kavicsok és kőrések között él túl. A 'Bombardier' fajta alacsony, tömör párnákat alkot keskeny, szürkészöld vagy kékes levelekből, amelyek télen is dekoratívak maradnak. Május és június fordulóján rövid szárak törnek fel a levelek fölé, illatos, telt virágokkal, bíborvörös árnyalatban, az egyes virágok átmérője nagyjából 2–3 cm. A növény általában 10–15 cm magasra és 25–30 cm szélesre nő, és virágzás nélkül is rendezett hatást kelt, ezért alkalmas járdaszegélynek, kővályúkba és murvaágyakba. Jól kombinálható varjúhájak, harangvirágok, alacsony csenkeszek és kakukkfüvekkel, amelyek hasonló nap- és szárazságtűrő igényekkel rendelkeznek. A virágok vonzzák a méheket és a pillangókat, a növény nem tövises. Nagyon ellenálló a szárazsággal és a fagyokkal szemben, kevés gondozást igényel, és kiválóan alkalmas sztyepp- vagy mediterrán stílusú kertekbe. Az ajánlott távolság 25–30 cm, körülbelül 11–15 növény/m².

Termesztés: Saját körülményeink között a leginkább teljes napon, szélvédett helyen és fal vagy enyhe lejtő melletti meleg mikroklímában nevelhető, ahol a növényzet eső után gyorsan kiszárad. A talaj általában könnyű, homokos-vályogos vagy kavicsos, jó vízelvezetéssel, sziklakerti fajoknál magasabb kőzettörmelék tartalommal. Az ajánlott pH általában 6,8–8,2 körül mozog. Az öntözés gyökeresedés után mérsékelt, az öntözések között hagyjuk a szubsztrátumot kiszáradni, a túlöntözés elősegíti a gyökérnyak rothadását. A trágyázás takarékos, tavasszal általában alacsony dózisú kiegyensúlyozott műtrágya is elegendő. Az elvirágzott szárakat eltávolítjuk, és a fővirágzás után a növényzetet gyakran enyhén visszavágjuk, hogy sűrűbb legyen. A mulcs alkalmasabb ásványi, például finom kavics, a szerves mulcsok megtartják a vizet. Céltartályban a kavics és a vízelvezető réteg hozzáadásával át nem eresztő aljzat bizonyul előnyösnek, télen védett helyen, hogy a virágtartó ne álljon vízben. A konténeres ültetés leggyakrabban márciustól novemberig tart, hűvösebb fekvésekben a tavaszt részesítik előnyben. A fagytűrés a strapabíró évelő fajoknál megközelítőleg -20-tól -34 °C-ig terjed, döntő tényező a téli nedvesség. Kezdőknek előnyös a kiemelt fekvés, a gyökerekhez történő öntözés és a 20–30 cm-es szellős távolság, szélesebb töveknél 30–40 cm, ami fajtától függően nagyjából 10–25 növényt jelent m²-ként. Meggyökeresedés után a szegfűk ellenállóak a szárazsággal szemben, hosszan tartó stressz esetén azonban nehezebben fejlesztenek bimbókat. Betegségek közül előfordulhat lisztharmat és foltbetegség, kártevők közül levéltetvek és thripszek, szárazságban pedig takácsatkák is.