Réti margitvirág 'May Queen' Leucanthemum vulgare 'May Queen'

Termék részletes leírása

Réti margitvirág 'May Queen' - az európai réti margitvirágból származik, amely a virágos rétek, legelők és útszélek természetes része. A fajta megőrzi a faj természetes jellegét, de a kertben kiegyenlítettebb hatású, és stabil, bokros állományt alkot. A tőlevélrózsából erős, felálló szárak nőnek sötétzöld, fogazott levelekkel, kifejlett korban általában 60–80 cm magasra. Májustól júniusig, az időjárástól függően gyakran tovább is, egyszerű virágzatokat hoz fehér nyelves virágokkal és mélysárga korongvirágokkal. A virágzatokat a beporzók különösen kedvelik, és vágott csokrokba is illenek, ahol tiszta, falusias hangulatot teremtenek. Évelőágyásokban gólyaorrok, zsályák, harangvirágok, cickafarkok és díszfüvek mellett érvényesül, természetes ültetésekben jól kiegészíti a kasvirágot, a vérfüvet vagy az imolákat. A faj röviden kúszó rizómákat fejleszt, amelyeknek köszönhetően töve idővel szélesedik, és metszés után is jól regenerálódik. Virágai nem feltűnően illatosak, viszont sok virágport és nektárt adnak, így virágzáskor méhek, zengőlegyek és lepkék népesítik be. Egyes konyhai hagyományokban a ki nem nyílt bimbókat a kapribogyóhoz hasonlóan használják, a föld feletti részét a népi gyógynövényismeret is említi, a kertészeti gyakorlatban azonban elsősorban díszévelő.

Termesztés: Legjobban teljes napon fejlődik, a világos félárnyékot is elviseli. Jó vízáteresztő, humuszos vagy átlagos kerti talajt igényel, amely nem szárad porrá, és nem áll rajta a víz. Az ideális pH 6,2–7,5. A 'May Queen' margitvirág konténeres növényei márciustól októberig ültethetők 40–50 cm-es tőtávolságra, ami nagyjából 4–6 db/m²-nek felel meg. Az öntözés ültetés után és hosszú csapadékmentes időszakokban fontos, egyébként termesztése egyszerű. Tavasszal jót tesz neki egy kevés komposzt, kötött talajon a vízelvezetést kavics bekeverése segíti. A virágzás meghosszabbítására az elnyílt virágzatokat eltávolítjuk, a szezon végén az állományt visszavágjuk, és a tő újra kihajt. Vitalitásának megőrzéséhez 3–4 évente érdemes tőosztással szaporítani. A kártevők közül a fiatal lombon csigák, a szárakon levéltetvek jelenhetnek meg, szárazságban lisztharmat is felléphet. Ha a magházakat meghagyjuk, kedvező körülmények között a növény magról is terjedhet, ezt díszágyásban általában az elnyílt virágzatok időben történő eltávolításával korlátozzák. Edényben rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás mellett is jól fejlődik, fontos a vízelvezetés és a gyökérlabda téli védelme a fagy és az olvadás váltakozása ellen. A beérett tövek fagytűrése megközelítőleg -29 °C-ig terjed, az ültetést követő első évben a mulcsozás segít.

Szerző: Kristýna | Revízió: 08.01. 2026