Sárga keltike Corydalis lutea

Termék részletes leírása

Sárga keltike - rövid életű, gyakran télálló évelő, amely az Alpok déli lejtőiről származik, ahol meszes kőtörmeléken, sziklarésekben és kőfalakon nő. A kertben finoman szeldelt, világoszöld, páfrányszerű levelekből álló sűrű csomókat fejleszt, általában 20–40 cm magas és 30–45 cm széles. Szárai elágazók, egyoldalú virágfürtjeikben 6–20 csöves, mintegy 1,5–2 cm hosszú, rövid sarkantyús virág nyílik. Virágzása májusban kezdődik és szeptemberig tart, hűvösebb években októberig is, így félárnyékban formázás nélkül hosszabbítja meg a sárga színek szezonját. Elvirágzás után beérnek a magokat tartalmazó toktermések, a magok könnyen terjednek önvetéssel, és gyakran megjelennek a kőrésekben vagy az ágyás szélén. A növény méhlegelő, alkaloidtartalma miatt az enyhén mérgező fajok közé tartozik. Kompozíciókban jól illik páfrányokhoz, árnyékliliomokhoz, tűzesőkhöz vagy árnyéktűrő gólyaorrokhoz, és árnyékos helyre szánt edényekben vagy a házak északi oldalán is jól mutat.

Termesztés: Termesztéséhez a félárnyék vagy világos árnyék válik be, ideális a reggeli napfény, valamint a déli tűző naptól és a szárító széltől való védelem. A talaj legyen humuszos, laza és állandóan enyhén nedves, de gyors vízelvezetésű, az ideális pH körülbelül 5,5–7. Kötöttebb talajban segít, ha az ültetőgödörbe lombföldet és durvább homokot keverünk. A lombtakarás stabilizálja a nedvességet és növeli a humusztartalmat, ami hosszabb virágzásban mutatkozik meg. Az öntözés főként tavasszal, hajtáskor és a virágzás idején fontos. Forró, száraz nyáron a növény részben visszahúzódhat és rövid nyugalmi állapotba kerülhet, lehűlés és csapadék után újra kihajt. Tápanyag-utánpótlásra általában elegendő tavasszal komposzt vagy kis adag szerves trágya, a túl sok nitrogén puha szöveteket eredményez. A konténeres növényeket leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptember–októberben ültetjük, 30–35 cm-es tőtávolságra, négyzetméterenként körülbelül 7–9 db-ot. Edényben jó vízáteresztő, lombföldet tartalmazó közegben, az alján vízelvezető réteggel és rendszeres, de túlöntözés nélküli locsolással nevelhető. Fagytűrése mintegy -20 °C, védett helyen, talajtakaró alatt áttelelése általában megbízható. A betegségek közül túl sűrű ültetés és tartós túlöntözés esetén gyökérnyaki rothadás jelentkezhet, a kártevők közül főként a csigák tavasszal és a levéltetvek a fiatal hajtásokon.

Szerző: Nikol | Revízió: 23.1. 2026