Sédkender - Eupatorium cannabinum Eupatorium cannabinum

Termék részletes leírása

Kenderlevelű orbáncfű - évelő, hazai, őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövény, amely Európában, nedves réteken, árkokban és vízpartokon nő. A kertben felálló, enyhén elágazó bokrot képez, gyakran vöröses szárral, általában 120–180 cm magas és kb. 60–90 cm széles. A levelek tenyeresen 3–5 karéjúra osztottak, és a kenderre emlékeztetnek, innen ered a cseh név. Júliustól szeptemberig a szárak csúcsain lapos, rózsaszín vagy lila árnyalatú, apró, csöves virágokból álló fürtök jelennek meg, amelyek gazdagok nektárban és pollenben, ezért a méhek és a pillangók is kedvelik. A növényt hagyományosan a népi gyógyászatban is említik. Többek között keserűanyagokat és szeszkviterpén-laktonokat tartalmaz, de a kertészeti gyakorlatban főként hosszú virágzású, természetes hatású elemként értékelik a nedvesebb élőhelyekre. Kompozícióban jól kombinálható szibériai íriszekkel, réti legyezőfűvel, gólyaorral, sásokkal és magas díszfüvekkel.

Termesztés: Kedvező számára a teljes napfény vagy a könnyű félárnyék, ahol erős szárakat fejleszt, és júliustól szeptemberig pillangókat vonzó apró virágokból álló fürtöket hoz. Előnyös a védett fekvés, mert a huzatban a szárak elhajolnak, magasabb formáknál támasztékra van szükség. Legjobban mély, humuszos és tápanyagban gazdag, tartósan enyhén nedves, de télen nem átázott talajban növekszik, ajánlott pH 6,0–7,5. A nehéz agyagtalajokon hasznos a vízelvezető réteg és komposzt, valamint kavics hozzáadása. Az öntözést főként az első évben és a bimbóképződés idején kell rendszeresen fenntartani, a kiszáradás megrövidíti a virágzást. Az érett tövek elviselik a rövid szárazságot, de a legérzékenyebbek a téli túlöntözésre. A trágyázás általában elegendő a tavaszi komposzt vagy lassan oldódó műtrágya kijuttatása, a nitrogénnel való túltrágyázás növeli a felborulást. A metszést tél végén vagy kora tavasszal végezzük, az idős szárakat 5–10 cm-re vágjuk vissza, a száraz virágzatokat télen a szerkezetükért meghagyhatjuk. A 3–5 cm-es komposzttal történő talajtakarás kiegyenlíti a nedvességet és korlátozza a gyomokat. Az ültetés márciustól májusig, vagy szeptemberben és októberben ajánlott. Konténerben legalább 30–40 l nagy térfogatot, agyagos összetevővel kevert szubsztrátumot és rendszeres öntözést igényel, télen ajánlott a cserepet védeni a fagyástól és a túlnedvesedéstől. A kifejlett tövek fagyállósága a fajtától és a forrástól függően körülbelül -26 és -34 °C között mozog. A távolságot 50–70 cm-re választjuk a kompaktabb fajtáknál, 80–100 cm-re a magasaknál, körülbelül 2–4 növényt négyzetméterenként. Betegségek közül szárazság és sűrű állomány esetén lisztharmat jelentkezhet, kártevők közül levéltetvek és csigák tavasszal a hajtásokon. Meleg, száraz lejtőkön a növekedés lassul, jobban érvényesül a tóparti vagy agyagos kerti talaj mikroklimája, a tövek osztása általában 3–5 év után tavasszal történik.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.01.23.