Selymes lilaakác 'Shiro Kapitan' Wisteria brachybotrys 'Shiro Kapitan'

Termék részletes leírása

Selymes lilaakác 'Shiro Kapitan' - sűrű lombú kúszócserje vagy kisebb fa, magassága 3–5 m. Páratlanul szárnyasan összetett levelei nagyok, világoszöld színűek, és csak későn, az idény végén hullanak le. A selymes lilaakác a többi lilaakácfajtól egyes virágainak méretében különbözik, ezek ugyanis jóval nagyobbak, mint más fajoknál. Ennek a fajtának a virágai tiszta fehérek, egészen krémszínűek. A fürtök hossza 15–30 cm. Májustól júniusig nyílnak, és rendkívül erős illatúak. Gyakran ültetik díszként pergolákhoz, rácsokhoz vagy kerti falak mellé, ahol lenyűgöző, zuhatagszerű virághatást kelthet. Parkokban és közkertekben is kedvelt. Kiváló választás azoknak a kertészeknek, akik látványos, vonzó elemet keresnek, amely szépséggel és illattal gazdagítja a kertet.

Termesztés: A lilaakácnak erős támasztékra van szüksége, mivel néhány év alatt jelentős méretűre nőhet. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2–3 évben különös gondot fordítunk rá, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén pedig fontos káliumtartalmú trágyával pótlólag tápanyagot adni, hogy a hajtások ősszel beérjenek. Az első években télire ajánlott fenyőgallyal takarni. Kemény teleken elfagyhat, de általában újra kihajt. Ültetés előtt a cserepes növényt vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem ázik. 40x40x40 cm-es gödröt ásunk, aljára 10 cm vastag réteg jól érett trágyát vagy komposztot teszünk, majd elültetjük. 1–2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogy korábban nőtt. Faltól vagy más növénytől legalább 30 cm távolságra ültetendő. Metszés: a lilaakác rendszeres metszést igényel, enélkül akár csak 15 év múlva kezdene virágozni. Ültetéskor a főhajtást 50–70 cm-re vágjuk vissza, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük. A tenyészidőszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem kurtítjuk). A főhajtást nem kurtítjuk. Amikor a visszavágott egyéves oldalhajtásokból fejlődő hajtások elérik a 25 cm-es hosszt, az 5–6. levél fölött visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15–20 cm-t. A főhajtást hagyjuk nőni. A második évben kora tavasszal, amikor már nem fenyeget fagy, az előző évben nőtt hajtásokat az 5–6. rügy fölött visszavágjuk, a rövidebb ágacskákat nem metsszük. A csúcshajtást egyáltalán nem metsszük. A tenyészidőszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, valahányszor a hajtások elérik a 25 cm-t. A főhajtást hagyjuk nőni. Az ültetést követő harmadik évben az oldalágakon, az előző évi hajtások kétéves vesszőin már virágrügyeknek kell lenniük. Ha a hosszabbító hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal az 5–6. rügy fölött visszavágjuk őket, a főhajtás alatti összes többit a 3–4. rügy fölött kurtítjuk, a rövidebb és gyengébb, ferdén vagy vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, mert ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-nél hosszabb hajtásokat. A következő években a lilaakác általában már nem igényel metszést, a fokozott virágzó ágacskaképzés mérsékli a növekedést. Ha a csúcshajtás meghaladja a kívánt magasságot, vízszintes helyzetbe kötözzük. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.