Simafenyő 'Pendula' Pinus strobus 'Pendula'

Termék részletes leírása

Simafenyő 'Pendula' - az észak-amerikai simafenyő csüngő kultivárja, amely szabálytalan, szélesen terülő koronát nevel. Ágai eleinte vízszintesek, majd fátyolszerűen lehajlanak. Megjelenése a fiatalkori karózástól és enyhe formázástól függően erősen változó, ezért minden példány kissé másképp fejlődik. Tűlevelei puhák, 6–12 cm hosszúak, ötösével állnak, színük zöld vagy kékeszöld, finom ezüstös árnyalattal. Májusban sárga porzós tobozvirágzatok jelennek meg, nyár végén és ősszel érnek be megnyúlt tobozai. Kifejlett korában leggyakrabban 1–3 m magas és 2–4 m széles, tartós karózással magasabbra is nőhet. Kő és víz közelében természetes hatást kelt, szépen ellensúlyozza a finom díszfüveket, csarabokat és talajtakaró cserjéket, nagyobb kertekben szabadon formált hangsúlyos elemként is megállja a helyét. Végleges formája rendkívül változatos, minden egyed egyedi. 

Simafenyő - a termesztési körülményektől függően 8–12 m magasra növő fenyő, természetes élőhelyén akár 20 m-es magasságot is elér. Tűlevelei puhák, 7–13 cm hosszúak, világoszöld színűek, kékeszöld árnyalattal. Felálló növekedésű, fiatalon szabályosan kúp alakú, később szabálytalanul terebélyesedik oldalirányba. Ideális számára a napos termőhely.

Termesztés: A napos termőhely válik be, Magyarország melegebb vidékein előnyös a jól szellőző, hűvösebb éjszakájú hely, ahol a burkolt felületek nem sugároznak rá hőt. Jó vízáteresztő, humuszos vagy homokos vályogtalaj felel meg neki, tájékoztató jelleggel pH 4,5–6,5 között, tartósan pangó víz nélkül. Ültetés után rendszeres öntözést igényel, később elviseli a rövid szárazságot, de egyenletes nedvesség mellett jobban fejlődik. A trágyázás legyen mérsékelt, tavasszal fenyőtáp vagy vékony réteg komposztált fakéreg mulcsként használható. Metszésre általában nincs szükség, a sűrítés érdekében májustól júniusig a fiatal „gyertyák” egy része visszavágható, az első években pedig gyakran karózzák a csúcshajtást, hogy meghatározzák a végleges magasságot és irányt. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban -30 °C körül van, télen érdemes a gyökérzónát mulccsal védeni a kiszáradás ellen. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, szoliterhatáshoz kb. 2,5–4 m-es tőtávolság ajánlott. A betegségek és kártevők közül főként a simafenyő-hólyagrozsdát, a tűlevélkarcolatot, valamint a levéltetvek és levéldarazsak megjelenését kell figyelni, ezek megelőzését a nem túlnedvesedő termőhely segíti. Előkertekben számolni kell azzal, hogy a növény rosszul tűri az útsózásból eredő sószennyezést és a tartós városi port. Edényben mélyebb konténer szükséges, mert a gyökerek inkább sekélyen, de szétterülve helyezkednek el, a közeget pedig ásványi összetevővel kell kiegészíteni a gyors vízelvezetés érdekében. Az ültetést követő első két télen a téli napsütés elleni árnyékolás is segíthet, különösen nyílt helyeken. Pergolák és teraszok melletti kompozíciókban nyírrel, borókákkal és alacsony azáleákkal párosítva mutat jól, ahol csüngő ágai lágyítják az épületek egyenes vonalait. Gyepbe ültetve a korona alatt gyakran füvesítetlen kört hagynak, hogy csökkenjen a vízért folyó versengés.

Szerző: Kristýna | Revízió: 22.02. 2026