Sivatagi gyertya 'Cleopatra' Eremurus × isabellinus 'Cleopatra'

Termék részletes leírása

Sivatagi gyertya 'Cleopatra' - az Eremurus × isabellinus néven ismert kerti hibridek csoportjába tartozik, amelyek szülőfajai Közép-Ázsia hegyvidéki és sztyeppei területeiről származnak. Tavasszal keskeny, szíj alakú levelekből álló tőrózsát fejleszt, amely virágzás után fokozatosan visszahúzódik, és a növény nyári nyugalomba vonul. Júniusban erős, egyenes virágszár nő ki belőle, amelyet 50–80 cm-es, sűrű füzér zár le, sok apró, csillag alakú virággal. A 'Cleopatra' fajtánál a sárgabarack-narancssárga és rézes narancssárga tónus dominál, amely melegebb hatást kelt az ágyásban. Teljes magassága nagyjából 120–150 cm, a tő szélessége általában 40–60 cm. Virágai nektárt és virágport kínálnak, a méhek és poszméhek is szívesen látogatják. A kertkompozícióban függőleges hangsúlyként érvényesül díszfüvek, macskamenta, zsályák és cickafarkak között, vagy a díszhagymák gömb alakú virágaival kontrasztban. A füzér vágott virágnak is alkalmas, vázában rendszeres vízcsere mellett néhány napig eltart, és a lakásba ugyanazt a könnyedséget hozza, mint az ágyásba. Az elszáradt virágzat őszig a növényen maradhat, finom struktúraként díszítve. Egzotikus megjelenésének köszönhetően modern és klasszikus kertekbe egyaránt kiválóan illik, legjobban szoliterként vagy díszfüvekkel és más évelőkkel társítva. 

Termesztés: A termesztéshez a teljes napfény és a meleg, védett termőhely válik be, mivel a magas virágszárak huzatos helyen könnyebben kidőlnek. Kulcsfontosságú a mélyebb, nagyon jó vízáteresztő, elegendő ásványi részt tartalmazó talaj, például kaviccsal kevert homokos vályog, nagyjából 6,5–7,8 pH-val. Kötött agyagtalajban nő a húsos gyökerek rothadásának kockázata, ezért ajánlott az emelt ágyás, a drénréteg és a kőzúzalékos mulcs, amely szárazabban tartja a gyökérnyakat. Az öntözés tavasszal, a növekedés és a virágszár fejlődése idején fontos, virágzás után a növény nyugalmi állapotba kerül, és a nyári, illetve téli túlzott nedvesség árt neki. A trágyázás általában tavaszi érett komposzttal vagy alacsonyabb nitrogéntartalmú, hosszú hatású műtrágyával történik. A gumószerű gyökerek ültetése leggyakrabban szeptembertől októberig vagy kora tavasszal történik, körülbelül 10–15 cm mélyre, a „csillag alakú” gyökerek óvatos szétterítésével. A tőtávolság 50–60 cm körül ajánlott, ami nagyjából 3–4 növényt jelent négyzetméterenként. Hazai viszonyok között a fagytűrés körülbelül −20 °C-ig terjed, száraz és jó vízáteresztő talajban magasabb is lehet, hidegebb fekvésben mégis ajánlott a nedvesség elleni téli takarás. A betegségek közül túlöntözéskor gyökérrothadás, esős időben a virágzaton szürkepenész jelentkezhet, a kártevők közül olykor a csigák károsítják a fiatal hajtásokat. Edényben csak mély konténerben, ásványi közegben és biztosan száraz teleltetés mellett nevelhető. Magasabb példányoknál szeles, kitett helyen, főként a viharos időszakban, hasznos egy feltűnés nélküli támasz.

Szerző: Kristýna | Revízió: 23.01. 2026