Statice 'Salt Lake' - Limonium 'Salt Lake' Limonium 'Sós-tó'

Termék részletes leírása

Statice 'Salt Lake' - a limonka dísznövény változata, amelyet a kertészeti gyakorlatban statice-nak vagy tengeri levendulának is neveznek. A holland Royal Van Zanten nemesítő cég áll a megalkotása mögött, amely pot limoniumként forgalmazza, és kiemeli a leveleken található jellegzetes sókristályokat, amelyekről a nevét kapta. A növény a merev, sötétzöld levelekből álló föld feletti rozettát hoz létre, amelyből erőteljes, vékony szárak nőnek elágazó virágzatokkal. A virágok kék-ibolya vagy ibolya-kék kelyhekkel rendelkeznek, apró fehér virágokkal közöttük, és könnyednek tűnnek, mintha sós nyári köd lebegne a levelek felett. A fajta általában 30–60 cm magasra nő, néha akár 70 cm-re is, és körülbelül 40–50 cm szélesre terjed. Júniustól szeptemberig virágzik, melegebb években egészen késő őszig. A virágzatok vonzzák a pillangókat, méheket és más beporzókat, ugyanakkor nagyon alkalmasak vágásra és szárításra is. Az esztétikai érték a légies virágzaton, a hosszú élettartamon és a levelek szokatlan csillogásán alapul. A fajta jól kombinálható levendulával, perovskiával, varjúhájjal, macskamentával vagy díszfüvekkel, és alkalmas edényekbe, kavicsos ágyásokba és tengerparti hangulatú ültetvényekbe. A virágok illata általában nem a növény fő hatása, hanem inkább a virágzat színe és finom rajzolata kelti fel a figyelmet.

Növekedés: Legjobban teljes napon, meleg és szellős helyen, nagyon jól vízáteresztő talajban fejlődik. Kedveli a könnyebb, homokos vagy kavicsos, inkább szegényes talajt, pH-értéke körülbelül 6,5–8. A túlöntözés nagyobb problémát jelent, mint a rövid szárazság, ezért a vízelvezetés és a megemelt hely alkalmas. Meggyökerezés után a fajta jól bírja a nyári hőséget és a sósabb talajt is. Az ültetés márciustól októberig végezhető, edényekbe szinte egész szezonban. Az öntözés főként ültetés után és edényben történő termesztés esetén szükséges, a trágyázás csak mérsékelt. Az elvirágzott virágzatokat célszerű folyamatosan eltávolítani, ami ösztönzi a további szárak képződését. Hagyományos kertekben körülbelül 35–45 cm távolságot alkalmaznak, ami négyzetméterenként körülbelül 5–7 növényt jelent. A források eltérőek a fagyállóságot illetően. A termesztési források egy része évelőként említi, mások csak melegebb éghajlatra vagy legfeljebb -5 °C-ig védett növényként. A cseh éghajlaton ezért biztonságos téli takarással számolni, és a hidegebb területeken dézsában vagy rövid életű évelőként nevelni. A betegségek közül elsősorban a gyökérrothadás veszélyeztet a nehéz talajban, a kártevők közül pedig inkább ritkán a levéltetvek. Kezdők számára a legfontosabb a téli túl nedvesedés és a nehéz agyagtalajok elkerülése. Dézsában szélesebb virágtartóban, vízelvezető réteggel jól ellátva fejlődik.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.04.01.