Szálkásfenyő 'Jeddeloh' Pinus aristata 'Jeddeloh'

Termék részletes leírása

Szálkásfenyő 'Jeddeloh' - a fajta sűrű elágazásáról és különleges tűleveleiről ismert. A tűlevelek rövidek, sötétzöldek, gyakran apró gyantacseppek borítják őket, ami a faj jellegzetes ismertetőjegye. Ez a tulajdonság növeli a növény díszértékét, és vonzó választássá teszi kerti kompozíciókhoz. A fajta lassan nő, és tömör, félgömb alakú formát alkot. Éves növekedése csekély, általában 5–10 cm. 10 éves korára 0,5–1 m magas és hasonlóan széles. Törpe növekedése miatt ideális kis kertekbe, sziklakertekbe vagy hangakertekbe.

Szálkásfenyő - rendkívül érdekes faj Észak-Amerika nyugati részéről, amely elsősorban rendkívüli hosszú életéről és különleges tűleveleiről ismert. A természetben magashegyi területeken él, ahol szélsőséges körülmények között is fennmarad, a kertekben pedig lassan növő, karakteres díszfaként becsülik. A szálkásfenyő nagyon lassan nő, és sűrű, kúpos vagy szabálytalanul terülő koronát fejleszt. Kultúrában a termőhelytől és az életkortól függően általában 2–5 méter magasra nő. Tűlevelei rövidek (2,5–4 cm), merevek, ötösével állnak csomókban, színük kékeszöldtől szürkészöldig terjed. Jellegzetes ismertetőjegyük a fehér gyantapettyek, amelyek „behavazott” megjelenést kölcsönöznek nekik. Természetesen bizarr megjelenése, tömör növekedése és lassú gyarapodása miatt ideális sziklakertekbe, pozsgáskertekbe, hangakertekbe, száraz támfalakra, vagy szoliter tűlevelűként sztyeppi és modern ültetésekbe. Ritka fás szárú növények gyűjtőinek és a természetközeli kertek kedvelőinek is ajánlott. Megjelenésével magára vonja a figyelmet, és eredeti, hosszú életű szerkezetet visz az ültetésbe.

Termesztés: A fenyők igénytelen tűlevelűek. Mélyre hatoló gyökérzetük miatt szeles helyekre is alkalmasak. A tűlevelek színe fajtól függ, a tobozok kúp alakúak, éréskor kinyílnak és azonnal lehullanak. A növekedést az új hajtások (gyertyák) kétharmadának visszacsípésével korlátozhatjuk. Szárazabb, világos termőhelyre ültetjük (a fiatal fenyők nem bírják a túl erős napot, ezért védeni kell őket), a talaj inkább homokos vályog legyen. Ültetés után mérsékelten öntözzük, a közeget nedvesen, de nem túlöntözve tartjuk.