Szappanfű x olivana Saponaria x olivana

Termék részletes leírása

Szappanfű x olivana - alacsony, párnásan növő évelő a szegfűfélék családjából, főként sziklakertekbe, kavicságyásokba és vályúkba ültetik. A S. caespitosa és a S. pumila fajok közötti kertészeti hibridként tartják számon, ezért tömör növekedésű, és leggyakrabban a párna peremén virágzik. Keskeny, lándzsás, többnyire félörökzöld, mélyzöld leveleket és alacsony hajtásokat fejleszt, amelyek finoman átbuknak a köveken. Május végétől júliusig apró, halvány rózsaszín, csillag alakú virágok jelennek meg, gyakran sötétebb portokokkal, kis területen is jól érvényesülnek. Illata jellegtelen. A Saponaria nemzetség szövetei szaponinokat tartalmaznak, amelyek vízben habzanak, ezért a növény fogyasztásra nem alkalmas. Kompozícióban rózsaszín szegélyként és lágy átmenetként szolgál a kövek között, jól harmonizál a ternyékkel, a kakukkfűvel, az alacsony varjúhájakkal és a kőtörőfüvekkel. Az RHS kb. 5 cm magas, legfeljebb 10 cm-es végső magasságú évelőként tartja nyilván, kb. 15 mm-es apró virágokkal kis csoportokban. Kerti értékét az RHS Award of Garden Merit díj is aláhúzza, amelyet a hosszú távon megbízható kerti növények kapnak.

Termesztés: Legjobban a teljes napon és a jó vízáteresztő, inkább sovány, kavicsos talajban válik be, ideálisan kb. 6,5–8 pH mellett. Nehéz agyagtalajban és télen pangó vizes talajban fennáll a gyökérrothadás és a kifagyás veszélye, ezért ajánlott a vízelvezetés, a kőzúzalék bekeverése és a kiemelt helyre ültetés. Az ültetés az időjárástól függően márciustól októberig végezhető, kitett helyeken a tavaszi időpont válik be, hogy télig jól begyökeresedjen. Szőnyeg kialakításakor kb. 6–9 tővel számolunk négyzetméterenként, 30–40 cm-es tőtávolsággal, vályúkban és tálakban helyet hagyunk az áthajlásnak. Az ültetést követő hetekben jót tesz a rendszeres öntözés, begyökeresedés után jól tűri a szárazságot. A trágyázás legyen mértékletes, túltrágyázott talajban a növény inkább levelet nevel és kevésbé virágzik. Virágzás után gyakran segít az elvirágzott hajtások visszavágása, ami tömörebbé teszi a párnát, és nyár végén néha gyengébb ismételt bimbózást is elősegít. Konténerben érdemes ásványi közeget használni, és télen védeni a tartós átnedvesedéstől. Fagytűrése a gyakorlatban általában kb. -25 °C-ig terjed, leginkább a hótakaró nélküli fagyokra és a nedves téli talajra érzékeny. A betegségek közül túlöntözéskor gyökérrothadás jelentkezhet, a kártevők közül időnként levéltetű a fiatal hajtásokon. Ajánlott a kaviccsal történő enyhe talajtakarás, amely visszaszorítja a gyomokat és szárazon tartja a gyökérnyakat. Enyhe félárnyékban is nő, de virágzása rövidebb.

Szerző: Nikol | Revízió: 6.2. 2026