Szegfű 'Vera' - Dianthus subacaulis 'Vera' Dianthus subacaulis 'Vera'

Termék részletes leírása

'Vera' szegfű - törpe, örökzöld hatású szegfű a szegfűfélék családjából, nagyon kompakt, párnaszerű növekedéséért választva. A Dianthus subacaulis botanikai faj Délnyugat-Európa napos, köves lejtőiről származik, ahol sekély, kavicsos, mésztartalmú talajokban nő. A ‘Vera’ fajta körülbelül 5 cm magasra és körülbelül 15 cm szélesre nő, sűrű, félgömb alakú, keskeny, merev, szürkészöld levelekből álló párnákat képez. Májusban és júniusban a levelek fölött rózsaszín, átmérőjűkben körülbelül 8–10 mm-es, gyakran szinte ülő virágok jelennek meg, így a párna tavasszal színesen kiemeltnek tűnik. Alacsony növésének köszönhetően sziklarésekben, kővályúkban és ágyások finom szegélyeként érvényesül, jól kombinálható varjúhájjal, harangvirággal, kakukkfűvel és alacsony harangvirágokkal. A növényt nem tartják mérgezőnek, nagyobb mennyiség fogyasztása esetén az érzékeny egyéneknél emésztési problémákat okozhat. Alkalmazást nyerhetnek évelő ágyások szegélyeként is. Nagyon szépen mutatnak edényekben. Kombinálhatjuk más fajokkal és párnaszerű évelőkkel.

Termesztés: Saját körülményeink között a leginkább teljes napon, szélvédett helyen és fal vagy enyhe lejtő melletti meleg mikroklímában nevelhető, ahol a növényzet eső után gyorsan kiszárad. A talaj általában könnyű, homokos-vályogos vagy kavicsos, jó vízelvezetéssel, sziklakerti fajoknál magasabb kőzettörmelék tartalommal. Az ajánlott pH általában 6,8–8,2 körül mozog. Az öntözés gyökeresedés után mérsékelt, az öntözések között hagyjuk a szubsztrátumot kiszáradni, a túlöntözés elősegíti a gyökérnyak rothadását. A trágyázás takarékos, tavasszal általában alacsony dózisú kiegyensúlyozott műtrágya is elegendő. Az elvirágzott szárakat eltávolítjuk, és a fővirágzás után a növényzetet gyakran enyhén visszavágjuk, hogy sűrűbb legyen. A mulcs alkalmasabb ásványi, például finom kavics, a szerves mulcsok megtartják a vizet. Céltartályban a kavics és a vízelvezető réteg hozzáadásával át nem eresztő aljzat bizonyul előnyösnek, télen védett helyen, hogy a virágtartó ne álljon vízben. A konténeres ültetés leggyakrabban márciustól novemberig tart, hűvösebb fekvésekben a tavaszt részesítik előnyben. A fagytűrés a strapabíró évelő fajoknál megközelítőleg -20-tól -34 °C-ig terjed, döntő tényező a téli nedvesség. Kezdőknek előnyös a kiemelt fekvés, a gyökerekhez történő öntözés és a 20–30 cm-es szellős távolság, szélesebb töveknél 30–40 cm, ami fajtától függően nagyjából 10–25 növényt jelent m²-ként. Meggyökeresedés után a szegfűk ellenállóak a szárazsággal szemben, hosszan tartó stressz esetén azonban nehezebben fejlesztenek bimbókat. Betegségek közül előfordulhat lisztharmat és foltbetegség, kártevők közül levéltetvek és thripszek, szárazságban pedig takácsatkák is.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.01.06