Szegfű 'Whatfield Magenta' - Dianthus 'Whatfield Magenta' Dianthus 'Whatfield Magenta'

Termék részletes leírása

'Whatfield Magenta' szegfű - szürke szegfű kultivara, párnát képező évelő, amely európai mészkősziklákról és száraz lejtőkről származik. A kertben sűrű, keskeny, szürkészöld vagy ezüstös levelekből álló szőnyeget alkot, amely az év nagy részében dekoratív marad. A levélpárna magassága általában 5–8 cm, virágzás idején a virágszárak 10–15 cm magasra emelkednek, míg a kifejlett tövek szélessége általában 20–30 cm körül mozog. Májusban és júniusban, kedvező szezon esetén néha júliusig, egyszerű, kb. 2–3 cm-es virágok jelennek meg, sötét rózsaszíntől a bíborig, gyakran sötétebb középponttal és könnyű, szegfűszerű illattal. A virágokat méhek és apró lepkék látogatják, alacsony habitusa alkalmas virágágyások szélére, kavicsos területekre, sziklakertbe és napos útmenti szegélyekre, ahol a szín jól kontrasztál az ezüstös levelekkel. A növekedés közepesen gyors, és a teljesen összefüggő párna általában 2–4 éven belül alakul ki. A növény ideális sziklakertbe, vályúkba vagy falakba való ültetésre. Évelő ágyások szegélyeként használják.

Termesztés: Saját körülményeink között a leginkább teljes napon, szélvédett helyen és fal vagy enyhe lejtő melletti meleg mikroklímában nevelhető, ahol a növényzet eső után gyorsan kiszárad. A talaj általában könnyű, homokos-vályogos vagy kavicsos, jó vízelvezetéssel, sziklakerti fajoknál magasabb kőzettörmelék tartalommal. Az ajánlott pH általában 6,8–8,2 körül mozog. Az öntözés gyökeresedés után mérsékelt, az öntözések között hagyjuk a szubsztrátumot kiszáradni, a túlöntözés elősegíti a gyökérnyak rothadását. A trágyázás takarékos, tavasszal általában alacsony dózisú kiegyensúlyozott műtrágya is elegendő. Az elvirágzott szárakat eltávolítjuk, és a fővirágzás után a növényzetet gyakran enyhén visszavágjuk, hogy sűrűbb legyen. A mulcs alkalmasabb ásványi, például finom kavics, a szerves mulcsok megtartják a vizet. Céltartályban a kavics és a vízelvezető réteg hozzáadásával át nem eresztő aljzat bizonyul előnyösnek, télen védett helyen, hogy a virágtartó ne álljon vízben. A konténeres ültetés leggyakrabban márciustól novemberig tart, hűvösebb fekvésekben a tavaszt részesítik előnyben. A fagytűrés a strapabíró évelő fajoknál megközelítőleg -20-tól -34 °C-ig terjed, döntő tényező a téli nedvesség. Kezdőknek előnyös a kiemelt fekvés, a gyökerekhez történő öntözés és a 20–30 cm-es szellős távolság, szélesebb töveknél 30–40 cm, ami fajtától függően nagyjából 10–25 növényt jelent m²-ként. Meggyökeresedés után a szegfűk ellenállóak a szárazsággal szemben, hosszan tartó stressz esetén azonban nehezebben fejlesztenek bimbókat. Betegségek közül előfordulhat lisztharmat és foltbetegség, kártevők közül levéltetvek és thripszek, szárazságban pedig takácsatkák is.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.01.06