Szibériai nőszirom 'Temper Tantrum' Iris sibirica 'Temper Tantrum'

Termék részletes leírása

Szibériai nőszirom 'Temper Tantrum' - lenyűgöző, rendkívül megkapó és dúsan virágzó fajta, amely kifejlett korában 60–70 cm körüli magasságot ér el. A kerti kompozíciókba fényűző textúrát és mély, drámai tónusokat visz. Igen rendezett, sűrű, természetesen felálló töveket nevel, amelyeket keskeny, kard alakú, üde zöld levelek alkotnak. Fűszerű megjelenésükkel a levelek légiességet és szerkezeti könnyedséget kölcsönöznek az ültetéseknek, szilárd tartásukat pedig a teljes vegetációs időszakban, egészen őszig megőrzik. Kompakt, közepes termetének köszönhetően vegyes évelőágyásokban, modern, természetes hatású ültetésekben, vízfelületek közelében és nagyobb teraszi kültéri edényekben is jól alkalmazható. Legfőbb büszkesége a nagy, telt, egyedülállóan fodros virág, amely június és július folyamán jelenik meg erős szárakon. A virágokat erőteljes vizuális kontraszt jellemzi, amelyben gazdag bíbor, mély borvörös és sötétkék tónusok keverednek. A lepellevelek kifinomultan hajlottak, tövüknél feltűnő fehér vagy sárgás erezetet viselnek finom, sötétebb rajzolattal, ami mélységet és egzotikus megjelenést kölcsönöz a virágnak. Az erős virágszárak megbízhatóan ellenállnak a nyári esőnek és szélnek, nem dőlnek meg. A virágzat erősen vonzza a méheket és a lepkéket, vágott virágként is kiváló, a vázában több napig friss marad. A szibériai nőszirmok jellegzetes képviselőjeként teljesen fagytűrő, nem szenved a levelek tipikus betegségeitől, ellenálló és igénytelen.

Termesztés: Napos, szélvédett helyen, melegebb mikroklímában fejlődik a legjobban. Az Iris × germanica típusú rizómás nőszirmoknál kulcsfontosságú a jó vízáteresztő talaj és a vízelvezetés, mert a téli túlnedvesedés elősegíti a rizómák rothadását. Vályogos-homokos vagy kavicsos, 6,5–7,5 pH-jú talaj megfelelő, a nedvességkedvelőbb nőszirmok, például az Iris sibirica, a 5,5–6,5 körüli pH-t és az egyenletesen nedves ágyást is elviselik. A szárazságtűrő típusokat csak a begyökeresedéskor és tartós szárazságban öntözzük mérsékelten, a nedvességkedvelő fajoknál fontos az állandó nedvesség pangó víz nélkül. A trágyázás általában mérsékelt, tavasszal komposzt vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágya ajánlott, a nitrogéntöbblet a virágok rovására a lombot serkenti. Elvirágzás után a virágszárakat tőből eltávolítjuk, a leveleket őszig meghagyjuk, majd 10–15 cm-re visszavágjuk. A takarást csoport szerint választjuk: a rizómás nőszirmoknál az ásványi kavics alkalmasabb, a rizómákra terített szerves mulcs visszatartja a nedvességet. Ültetéskor a húsos rizóma felső részének a talajszinttel egy magasságban kell maradnia. A rizómák ültetése leggyakrabban július–szeptemberben, esetleg március–áprilisban történik, a hagymás nőszirmokat szeptember–októberben ültetjük. A virágzás általában május–júniusra esik, a remontáló fajtáknál a virágok egy része augusztus–szeptemberben is megjelenhet. A fagytűrés csoporttól függően nagyjából -20 és -35 °C között mozog, érzékenyebb a fagy és a nedvesség együttes hatására. Edényben ásványosabb közeget, vastag vízelvezető réteget és téli esővédelmet alkalmazzunk. Kezdőknek segít a tövek 3–4 évenkénti tőosztása és a lazább, 30–45 cm-es ültetési távolság. A leggyakoribb problémák a levélfoltosságok és a rizómarothadás, a rovarok közül a levéltetvek és a tripszek, tavasszal a csigák.

Szerző: Lucie | Revízió: 21.6. 2026