Szilvabarack 'Miracose®' - oszlopos nevelésre Prunus syriaca 'Miracose'

Termék részletes leírása

Szilvabarack 'Miracose®' - a kajszibarack és a szilva fajközi hibridje, amely a kajszi vonzó megjelenését a szilva jellegzetes aromájával és lédússágával ötvözi. Tömör növekedésével, rendszeres termőképességével és nagy, aromás gyümölcsével tűnik ki. Felálló habitusának köszönhetően oszlopos nevelésre is alkalmas, ezért kisebb kertekbe, teraszra és nagyobb edényekben való nevelésre is kiválóan illik. Gyengén vagy közepesen erősen nő, rendszeres metszéssel karcsú, keskeny koronát nevel, a központi vezérág mentén rövid termőrészekkel. Oszlopos formában általában 2–3 m magasra és körülbelül 60–100 cm szélesre nő. Áprilisban virágzik, még a teljes lombfakadás előtt. Virágai fehérek vagy halvány rózsaszínesek, vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat. A fajta részben öntermékenyülő, nagyobb és rendszeresebb termést azonban akkor hoz, ha egy vele egy időben virágzó másik szilva vagy kajszibarack közelébe ültetik. Gyümölcse nagy, gömbölyű vagy enyhén ovális, megjelenésében erősen emlékeztet a kajszibarackra. Héja bársonyosan finom, aranynarancssárga vagy élénk narancssárga, a napos oldalon gyakran piros vagy kárminpiros pírral. Húsa aranysárga, kemény, nagyon lédús és finom. Íze kifejezetten édes, gazdagon aromás, az érett kajszi jegyeit finom, fűszeres szilvás íz egészíti ki. A gyümölcs általában augusztus második felében érik. Nemcsak friss fogyasztásra alkalmas, hanem lekvárnak, süteménybe, befőttnek, gyümölcsös desszertekhez vagy fagyasztásra is.

Termesztés: A szilvabarack teljes napon, esetleg enyhe félárnyékban fejlődik a legjobban, ahol a gyümölcs és a vesszők jól beérnek. A termőhely legyen jól szellőző és védett az erős, hideg szelektől, különösen nyílt fekvésben. A mélyebb, jó vízáteresztő, tápanyagban és humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talaj az ideális, hogy a gyökérzet ne álljon tartósan vízben. A talaj optimális kémhatása pH 6,0-7,0. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, a fák közötti távolságot az alanytól és a tervezett koronaformától függően, általában 3-4 m-re választják. A tenyészidőszakban ajánlott a talaj egyenletes nedvességét fenntartani, főként virágzáskor, terméskötődéskor és a gyümölcs növekedése idején. A rövid ideig tartó szárazságot a fa viszonylag jól tűri, a tartós vízhiány azonban csökkentheti a termés méretét és minőségét. Ajánlott a szerves anyag rendszeres pótlása komposzt vagy mulcs formájában, amely segít megőrizni a nedvességet és javítja a talajszerkezetet. A metszést főként kora tavasszal végezzük, ekkor alakítjuk a korona formáját, eltávolítjuk a sűrítő, sérült vagy rossz irányba növő ágakat, és serkentjük a termőrészek képződését. Magas fagytűrésének köszönhetően a beérett fák nem igényelnek téli védelmet, és a hazai viszonyok között előforduló erősebb fagyokat is jól viselik. A fajta általában kevéssé fogékony a betegségekre, mégis érdemes a megelőzésre ügyelni, főként csapadékos években és magasabb páratartalmú termőhelyeken.

Bővebben: Útmutató a szilvafélék termesztéséhez

Szerző: Kamila | Revízió: 2. 7. 2026