Szőlő 'Alfa' Vitis vinifera 'Alpha'

Termék részletes leírása

Szőlő 'Alfa' - magtalan, csemegeszőlő fajta, amely a Talizman × Velika fajták keresztezésével jött létre. A nagyon korai fajták közé tartozik, a szüret már augusztus első felében, hűvösebb területeken esetleg szeptember elején lehetséges. A bogyók valóban nagyok, az egyes bogyók súlya nagyjából 20–25 g. A héj színe sötétkék vagy kék–fekete. A fürtök nagyok, átlagos tömegük 700–1300 g fürtönként, a fürt hengeres vagy enyhén kúpos és közepesen sűrű. A bogyók húsa nagyon kemény, ropogós, lédús és édes, magas cukortartalommal. A szilárd héjnak és az eső általi repedés elleni jó ellenállásnak köszönhetően jól bírja a szállítást. A betegségekkel és a faggyal szembeni ellenállás kiváló a fajta esetében. Felhasználási szempontból az Alfa kizárólag friss szőlő asztali fogyasztására szolgál, ahol nagy, jellegzetes és édes gyümölcseivel tűnik ki. Az eltarthatóság is az erősségei közé tartozik. Üvegházi termesztésre is alkalmas.

Termesztés: A szőlő a legjobban napos, meleg és védett helyen fejlődik, ideális esetben déli fal vagy lejtő mellett, ahol elegendő fény és meleg áll rendelkezésre a fürtök éréséhez. A talaj legyen áteresztő, agyaghomokos vagy agyagos, elegendő tápanyaggal és semleges vagy enyhén lúgos kémhatású. A nehéz és tartósan vizes talajt a szőlő nem tűri. Ültetés előtt javasolt a talajt komposzttal vagy jól lebomlott trágyával dúsítani. Az öntözés főként az ültetés utáni első években és szárazság idején fontos, később a szőlő megelégszik a természetes csapadékkal. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú műtrágyával kell trágyázni a termékenység és a fa érésének támogatása érdekében. Július végén Cererittel trágyázzuk. Évente metszés szükséges, amelyet kora tavasszal végeznek – eltávolítják a gyenge és felesleges hajtásokat, csak azokat a rügyeket hagyják, amelyekből a szőlőnek teremnie kell. A megfelelő metszéssel fenntartjuk a tőke vitalitását és a termés minőségét. A fiatal növényeket javasoljuk védeni a fagyoktól.

A konténeres növények tavasszal vagy ősszel ültethetők, a szabadgyökerűek tavasszal vagy ősszel a levelek lehullása után. A növényt ültetéskor néhány centiméterrel mélyebbre kell helyezni, mint ahogyan a faiskolában nőtt, és ültetés után alaposan be kell öntözni.

Szerző: Luca | Felülvizsgálat: 2025.11.03.