Szőlő 'Júlia' Vitis vinifera 'Julia'

Termék részletes leírása

Szőlő 'Júlia' - újabb csemegeszőlő-fajta, amely a Diamant × Cardinal fajták gondosan szelektált keresztezéséből született. A bogyók gömbölyűek, színük a lilától a sötétkékig terjed, bogyóhúsuk lédús, íze kiegyensúlyozott, elsősorban friss fogyasztásra és házi feldolgozásra alkalmas. A korábban érő fajták közé tartozik, hazai viszonyok között augusztus második felétől szüretelhető, amikor a bogyók elérik az optimális cukortartalmat. A fürtök nagyok, teltek, tömegük akár több száz gramm is lehet. Jó ellenálló képességének köszönhetően kiegyensúlyozott termést ad, kisebb vegyszeres védekezési igénnyel a betegségek ellen. Díszes, sötét fürtjei és kúszó növekedése révén a 'Júlia' alkalmas pergolák, lugasok és rácsok befuttatására, és jól megállja a helyét kisebb szőlőültetvényekben vagy a haszonkert részeként is.

Termesztés: A szőlő napos, meleg és védett termőhelyen fejlődik a legjobban, ideálisan déli fekvésű fal mellett vagy lejtőn, ahol elegendő fényt és meleget kap a fürtök beéréséhez. A talaj legyen jó vízáteresztő, homokos vályogtól vályogig terjedő, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású. A kötött és tartósan vizenyős talajokat a szőlő nem tűri. Ültetés előtt ajánlott a talajt komposzttal vagy jól érett istállótrágyával feljavítani. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakban fontos, később a szőlőnek elegendő a természetes csapadék. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágyával tápanyag-utánpótlást adunk a termőképesség és a vesszők beérésének elősegítésére. Július végén klórmentes, mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágyával trágyázunk. Évente szükséges a metszés, amelyet kora tavasszal végzünk – eltávolítjuk a gyenge és a felesleges vesszőket, és csak azokat a rügyeket hagyjuk meg, amelyekből a szőlőnek teremnie kell. A helyes metszéssel megőrizhető a tő életereje és a termés minősége. A fiatal csemeték fagy elleni védelme ajánlott.

A konténeres csemeték tavasztól őszig ültethetők, a szabadgyökerű csemeték tavasszal vagy ősszel, lombhullás után. Ültetéskor a csemetét néhány centiméterrel mélyebbre helyezzük, mint ahogy a faiskolában nőtt, majd ültetés után alaposan beöntözzük.

Szerző: Lucie | Revízió: 12.11. 2025