Szőlő 'Lora' Vitis vinifera 'Lora'

Termék részletes leírása

Szőlő 'Lora'  - ukrán eredetű csemegeszőlőfajta, amelyet komplex hibridként nemesítettek az odesszai intézetben. Bogyóinak héja világos, aranyos zöldtől a világossárgáig terjed, a napos oldalon gyakran rózsaszínes árnyalattal. A bogyók közepes méretűek, nagyjából 6–9 g tömegűek, a fürtök nagyobbak, tömegük 700‑800 g körül alakul. Húsa kellemesen édes, finom muskotályos zamatú, lédús és igen ízletes, cukortartalma kifejezetten magas. Érési ideje nagyon korai, a fajta már augusztus elején beérik. Kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képessége magas, a gombás betegségeket, különösen a szürkerothadást és a peronoszpórát jól tűri, fagytűrése pedig kb. –24 °C-ig terjed. Kúszó növekedésének köszönhetően pergolára, lugasra vagy rácsra vezethető, ahol a díszítő értéket a haszonnal ötvözi. Rendszeres terméshozama miatt kedvelt fajta.

Termesztés: A szőlő napos, meleg és védett termőhelyen fejlődik a legjobban, ideális esetben déli fal mellett vagy lejtőn, ahol a fürtök éréséhez elegendő fényt és meleget kap. A talaj legyen jó vízáteresztő, homokos vályog- vagy vályogtalaj, elegendő tápanyaggal, semleges vagy enyhén lúgos kémhatással. A kötött és tartósan vizenyős talajokat nem tűri. Ültetés előtt érdemes a talajt komposzttal vagy jól érett trágyával feljavítani. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakban fontos, később a szőlőnek elegendő a természetes csapadék. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágyával tápanyagozzuk a termőképesség és a vessző beérésének elősegítésére. Július végén klórmentes, mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágyával trágyázzuk. Évente metszés szükséges, amelyet kora tavasszal végzünk – eltávolítjuk a gyenge és felesleges hajtásokat, és csak azokat a rügyeket hagyjuk meg, amelyekből a szőlő teremni fog. A helyes metszéssel megőrizhető a tő életereje és a termés minősége. A fiatal csemeték fagy elleni védelme ajánlott.

A konténeres növények tavasztól őszig ültethetők, a szabadgyökerű csemeték tavasszal vagy ősszel lombhullás után. Ültetéskor a csemetét néhány centiméterrel mélyebbre helyezzük, mint ahogy a faiskolában nőtt, majd alaposan beöntözzük.

Szerző: Lucie | Revízió: 12.11. 2025