Szőlő 'Michele Palieri' Vitis vinifera 'Michele Palieri'

Termék részletes leírása

Leírás, eredet és felhasználás

A szőlő (Vitis vinifera) 'Michele Palieri' kiemelkedő csemegeszőlő-fajta, amelyet 1958-ban Michele Palieri nemesített az olaszországi Velletriben az 'Alphonse Lavallée' és a 'Red Malaga' fajták keresztezésével. Növekedése igen erős, levelei nagyok, ötkaréjúak, feltűnő erezetűek, ősszel dekoratív árnyalatokban színeződnek. Virágzata apró, önbeporzó virágokból álló buga, amely júniusban nyílik. Termése nagy, hengeres-kúpos fürt, átlagos tömege 500–800 g. A bogyók nagyok, oválisak, héjuk sötétlila vagy fekete, finom kékes hamvval fedett. A bogyóhús húsos, ropogós, ízében semleges, ugyanakkor nagyon édes. A termés jelentős mennyiségű rezveratrolt, B-vitaminokat és ásványi anyagokat, például káliumot és magnéziumot tartalmaz, amelyek kedvezőek a szív- és érrendszer számára. A konyhában elsősorban friss fogyasztásra használják, ilyenkor érvényesül igazán az állaga, de desszertek díszítésére és friss gyümölcslé készítésére is alkalmas. A kertépítészetben árnyékoló és termő funkciót egyaránt betölt, különösen fehér fajtákkal társítva a színkontraszt kedvéért.

Termesztési útmutató

A fajta sikeres termesztésének kulcsa a napos termőhely, ideális esetben védett déli vagy délnyugati lejtőn vagy felmelegedő házfal mellett. A szőlő a mély, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, 6,5–7,5 pH-jú talajokat kedveli. Ültetése tavasszal (márciustól májusig) vagy ősszel (októbertől novemberig) történik, kb. 40 cm mély gödörbe, érett komposzt hozzáadásával. A növény szilárd támasztékot igényel, amelyhez a hajtásokat hozzákötözzük. Sorba ültetéskor az ajánlott tőtávolság 1–1,2 m. A bő termés alapja a rendszeres metszés egy-két szálvesszőre (Guyot-művelés) kora tavasszal, majd nyáron a zöld hajtások ritkítása. Öntözésre főként a fiatal csemetéknél és a termés érése előtti tartós szárazság idején van szükség. A vessző fagytűrése -18 °C és -20 °C körül van, ezért a hidegebb vidékeken a törzs tövének téli takarása ajánlott. A fajta lisztharmattal és peronoszpórával szemben közepesen ellenálló, ezért virágzás után és csapadékos nyarakon megelőző védekezés javasolt.

Szerző: Roman Leger | Revízió: 01. 05. 2026